Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - KRÓNIKA - Oltvai Ferenc: Az 1970. évi tiszai árvíz és a Szegedi Levéltár / 757–764. o.

Mivel iskolai raktárunkat kiüritettük, arra^gondoltunk, hogy itt az alkalom a helyiség lehullott vakolatának és a padozat egyes részeinek beburkolására. Ajánlatot kértünk egy építőipari vállalattól. A szükséges 25 000 Ft hitelt azonban nem tudták biztosítani a kárt szenvedett iskolák helyreállítása miatt. Ősszel azonban kerítenek rá sort. Nekünk azonban a visszaköltözést végre kell hajtanunk. Június 2-ra virradóra az eddig legmagasabb vizállást mérték Szegeden, 961 cm-t. Június 2-től időnk jelentékeny részét a Közgazdasági Szakközépiskolában, a tornateremben töltöttük, ahol az egyes fondok egységeit szedtük össze és készítettük elő az anyagot a visszaszállításra. Az egyik terjedelmes fondot, a 70 ifmnyi szegedi főügyészségi iratokat már nem szállitjuk vissza a helyére, hanem tanácsházi munkahelyünkre visszük, mert ezt az anyagot 1971-ben selejtezni szeretnénk. A helyét a visszaszállítandó iskolai iratok rendezésére használjuk. Az iskola veszélyes helyzetét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a Tisza felőli szárnyán a pince padozata valóságos iszaprétegen nyugszik. Az Igazgatóság emberei egy helyen feltörték a padozatot és az ellenőrző pálca 50 cm-re, szinte saját súlyától süllyedt be az iszapba. Az épület további sorsa az iskolát és minket is igen közvetlenül érint, hiszen 500 ifm-nyi iratanyagnak kell máshol elhelyezést biztosítani. A város vezetőit foglalkoztatja a két Tisza-parti épület, az iskolai és a "Financia" sorsa* A partfalhoz ilyen közel egyik épület sincs Szegeden. Június 4-én megtaláltuk az iskola keresztmetszeti tervét /Szegedi Tervtár, 60 sz. doboz/, és bemutattuk a Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya vezetőjének, valamint a Vízügyi Igazgatóság műszaki csoportjának. Ebből értették meg, miért nem tört fel eddig a viz.a partfal és az épület fala közti talajra nehezedő nagy nyomás miatt sem. Oka az volt, hogy a járdaszint alatt mélyen, 5 mre helyezték el az alapot. A közben lévő talaj pedig feltől- .tés, amelyet a nagy szegedi árviz /1879/ után csináltak a város uj árvízszintjének a kialakítása céljából. A további süllyedésnek azonban fennáll a lehetősége a tartósan magas vizszint és az átázott talaj miatt. Június 8-án Rúzsa községbe szálltam ki, a veszély kezdete óta először. Június 9~én az építőipari vállalat egy technikusa felmérte az iskolai raktárunkat. Szerinte 280 m

2 terüteten kell a vakolatot kicserélni. Június 10-i makói kiszállásom alkalmával hozzánk is eljutott a hir, hogy kiállítást akarnak rendezni Makón az árviz762