Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.
Sch.nei.der Miki ós : Néhány szó a falumonográfiáról . '/Palócföld,,.. 1969 i 5.sz ./ Egy falutörténeti mü ismertetése jó alkalmat adott a szerzőnek arra, hogy kifejtse a falutörténeti munkák elkészítésének alapvető feltételeit, ezek közül is főként a sokoldalú, forráselemzés szükségességét és lehetőségeit, kihangsúlyozva, hogy helytelen, ha a helytörténettel foglalkozók erejüket meghaladó feladatra vállalkoznak„ - 0O0 Szabó Ferenc: A Tőrös Hadsereg szervezése és har cai a Vihars arok ban /A Tanácsköztársaság Békés megyében. Békéscsaba, 1969./ A Magyar Történelmi Társulat tanácsköztársasági pályázatán II. dijat nyert és Szabó Ferenc szerkesztésében megjelent tanulmánykötetben publikált dolgozat komplex egységben kívánta vizsgálni Békés megye és a Dél-Tiszántul proletárdiktatúra alatti politikai és katonai történetét. Forrásait főként a Hadtörténelmi Intézet levéltára, a Párttörténeti Intézet Archívuma, a Békés megyei Levéltár és az egykorú helyi sajtő anyagai jelentették. Támaszkodott az idevonatkozó országos hadtörténeti kutatások eredményeire is. A tanulmány első fejezete a polgári demokratikus forradalom után a hadsereg felbomlásának helyi mozzanatait rögzíti, majd részletesen ismerteti a demarkációs vonal körüli probl-émákat, a polgári demokratikus forradalom vezetésének a hadsereg újjászervezése érdekében tett erőtlen helyi kísérleteit, A demarkációs vonal meghúzásával a tárgyalt terület katonailag közvetlenül veszélyeztetetté vált. Rámutat a tanulmány arra, hogy a proletárforradalomtól való félelem su- s.d lyosan akadályozta a vezetés katonai szervező tevékenységét.en A dolgozat részletesen bemutatja a Vörös Hadsereg viharsarki toborzásának lefolyását és eredményét. A toborzásban két szakaszt különböztet meg; az első 1919. március 31~ ig terjed _és a munkás- és katonatanácsok, párt- és szakszervezetek vezetésével folyt. Eredményeként a proletárdiktatúrát közvetlenül fenyegető francia és román támadás veszélyét sikerült elhárítani. Jelentős szinező tényező volt a Viharsarokban, hogy Aradról - annak francia megszállása miatt - a 750
