Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.
Móra Magdolna: A szociáli s helyzet Fejér me gyében a Tanácsköztársaság " idején /Fejér megyei történeti évkönyv. II.Székesfehérvár, 1969./ A Fejér megyei levéltárban fennmaradt hézagos direktóriumi iratanyag mozaikjainak segítségével Igyekezett felvázolni a tanulmány azt a hősi erőfeszitést, amellyel a Tanácsköztársaság állama, illetve annak helyi szervei, a direktóriumok, szolgálni akarták Fejér megyében is a dolgozó nép emberibb életét 1919 tavaszán. Az élelmiszer-elosztás arányos igazságosságára törekvés, a legszükségesebb ruházati anyagok előteremtése, a jobb lakásviszonyok, munkaalkalmak és méltányos munkabérek megteremtése nagyon nehéz feladatokat rótt a helyi hatóságokra is. így kemény erélytökre éppúgy szükség volt, mint humánus rugalmasságukra. Erről vallanak ránk maradt intézkedéseik. A hozzájuk érkező panaszok viszont a korszak kisembereinek sorsát, igényeit és küzdelmeit tükrözik. - 0O0 Oltvai Ferenc: A Mezők ovácsházi j árás iratai Csongrád Megye SzegeTi. jjevei tarában /A Mezőkovácsházi Járás helytörténeti-honismereti forrásai. Szerk.: Takács László. Kiadta a Mezőkovácsházi Járás Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Mezőkovácsháza, 1969./ A mezőkovácsházi járási tanács vb. a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójára készült műben a járásra vonatkozó helytörténeti - honismereti forrásokat tette közzé. Nevezetesen: Takács László a helytörténeti-honismereti munka járási helyzetéről és feladatairól ir, Balogh György a járás helyismereti könyvészetet állította össze, Oltvai Ferenc pedig a járás történetére vonatkozó iratokat ismerteti. Nagy vonásokban vázolja a járás török utáni történetét, ebben különösen a járás szervezetére, területének vázolására tér ki, mint olyan tényezőkre, amelyek az iratokat létrehozó szervek és azok hovatartozása szempontjából fontosak. A járásra és településeire vonatkozóan mind az Országos Levéltárban található, mind a megye egyes szerveiben létrejött iratféleségeket ismerteti. Ezt követően községenként sorolja fel állag74-5
