Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.

vizsgálja azokat az okokat, tényezőket, amelyek Győr megye viszonylatában is közel 15 000 embernek adták kezébe a ván­dorbotot . Az alapvető indító okok mindenesetre a hazai gaz­dasági viszonyok elmaradottságában, az egymást váltó kormá­nyoknak a XIX. század utolsó évtizedeiben követett gazdasági politikájában, a nemzetiségekkel és a szegény néprétegekkel szemben megnyilvánuló elnyomásában, valamint az USA ipari és agrár irányú előretörésében rejlettek. Győr megye területéről a legtöbben a sokoróaljai járás községeiből vándoroltak ki, de sokan távoztak el a megyeszék­helyt környező falvakból is. Nem lehet vitás, hogy a Győrött létesült üzemek, gyárak akkori szűkös felvevő képessége, ter­melési kapacitásuk erős korlátozottsága is szerepet játszott a kivándorlási hullámok ismétlődésében, de a legsúlyosabb mértékben ezen a vidéken is a mezőgazdasági elnyomorodási fo­lyamat, a kilátástalan anyagi helyzet ritkitotta meg a megye lakosságát. A megkésett kivándorlási törvények és a nem egy­szer tul szigorúan, vagy éppen helytelenül alkalmazott ható­sági intézkedések nem tudták a bajok eredő okait felszámolni, még kevésbé tartósan megszüntetni. A kivándorlásban menedé­ket kereső, hömpölygő áradatot az 1910 utáni kényszerintéz­kedések és katonai rendszabályok is - az első világháború ki­töréséig - csak nehezen tudták szűkebb mederbe szoritani. - oOo ­Lengyel Alfréd: Győr megye tanácsköztársasági szerveinek szociálpolitikája /Arrabona, 1969./ A Győr városi és megyei direktórium /munkástanácsi inté­ző bizottság/ ama forradalmi szervek közé tartozott, amely . rövid 133 napos működése kapcsán, megkülönböztetett gondot forditott a szociálpolitika sokrétű feladatvállalásainak kö­rültekintő és az országos program vonalvezetéséhez rugalma­san igazodó teljesítésére. A tanulmány szerzője ezeket az in­tézkedéseket, javaslatokat és tervbe vett ténykedéseket érté­keli a Forradalmi Kormányzótanács által körülhatárolt problé­ma-csoportok keretében, illetve a velük kapcsolatos jogszabá­lyok, központi rendelkezések tükrében. A helyi direktórium sulypontozottan foglalkozott az ipa­ri, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozók munkabéreinek ren­dezésével, a hadbavonult vörös katonák családtagjainak anya­gi támogatásával /a tragikus komáromi bevetés áldozatainak 741

Next

/
Oldalképek
Tartalom