Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.

Balogh István: Hajdúk a XVIII. században /A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen, 1969. Hajdú-Bihar megyei muzeumok Közleményei, 10./ A tanulmány a Debrecenben 1966. december 10-én megtartott emlékülésen elmondott előadás kibővitése. A szatmári béke után a magán földesúri birtokokon letelepedett hajdúk több-kevesebb ellenállás után nagyrészt jobbágysorba kerültek. Ez a veszedelem egyideig a kiváltságolt két hajdú várost is fenyegette. Polgár esetében az egri káptalan erőfeszítése sikerrel is járt, a falut az 1715: 95. t. c. visszajuttatta a földesúrnak. A többi 6 hajdú város 1741-1756 között megismétlődő katona állítás révén megmenekült Szabolcs megye több évtizedes követelésétől, amellyel e városokat is a megyei hatóság alá akarta rendelni* A hat hajdú város társadalmi szerkezetének alakulására az 1742-ben és 1756-ban követelt fegyver váltság döntő hatással volt. A XVIII. század közepétől kezdve csak a váltságot lefizető lakosok számítottak teljesjogu hajdúknak. Akik nem tudták, vagy nem akarták lefizetni a fegyver váltságot, kiszorultak a közös határhasználatból és a század utolsó harmada óta megújuló szociális mozgalmak gyökerei erre a jogvesztésre nyúlnak vissza. A XVIII. század második felében a földközösség bomlása is megindult és a hatásbeli földek egyéni birtoklásához kötődő telekszervezet jött létre. A hajdú városok társadalmát ettől az időtől jellemzi az a sajátos kétarcúság, amely a szabadparaszti-mezővárosi polgári és a nemesi-rendi jegyeket egyesíti magában. - oOo Balogh István: Szabolcs-Szatmári kastélyok, kúriák és parasztházak /Élet és tudomány, 1969./ A levéltárban található hagyatéki leltárak a XVII. század óta gazdag anyagot tartalmaznak a két megye nemesi és paraszti lakóházaira és azok belső berendezéseire. A cikk ismerteti néhány jelentékenyebb kastély és kúria építési kö730