Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Gergely Ferenc: A Bajai Nemzeti Bizottság / 66–99. o.

nak, katonáinak jelenléte magabiztosságot adott annak a néhány, elszánt, haladó gondolkodású embernek, akik részt vállaltak az újjáépítés megindításában. A munkájuk során felmerült kérdésekkel /pl. a szerb partizánok támadásakor, a túlzott közmunka korlátozása érdekében stb./ bátran fordulhattak, és fordultak is a helyi szovjet parancsnoksághoz, s a támogatást - mint erre dolgozatunk is hoz néhány példát - előbb-utóbb meg is kapták. Nélkülük a népi szervek munkája - különösen a reakció ujjászerveződése és erőteljes támadása idején - rendkivül nehéz lett volna, Ilyen viszonyok uralkodtak a városban, amikor "néhány demokratikusan gondolkozó munkás vállalkozott arra, hogy megalakítson egy városi tanácsot" /6/. Ennek közvetlen előzményei: a régi polgármester távozása - 1944. október 9. - után három tisztviselő helyettesitette őt három napig, mig végül a Szovjet Parancsnok felhivására az ittmaradt hivatalnokok "közfelkiáltással" uj polgármestert választottak a volt főlevéltáros személyében /?/• Mindez már október 22-én - más adatok szerint már 20-án - röviddel a szovjet csapatok bevonulása után megtörtént /8/. Közben a demokratikus pártok is rendezték soraikat

a Egy törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv adata szerint a MKP Bajai Szervezete 1944. november 26-án kezdte meg működését, a PDP /Polgári Demokrata Párt/ viszont csak az év utolsó napjaiban kapcsolódott be a politikai életbe /9/. Sietve megszervezték a polgárőrséget, majd 1944. október 27~én "a közigazgatástól függetlenül" létrejött a^Vörösőrség /10/. 1945. január 13-án ez a Vörösőrség alakult át Államrendőrséggé /ll/« A bíróságok, az ügyészség és az ügyvédek működésének megindítását már az uj polgármester kezdeményezte a Szovjet Parancsnokság jóváhagyásával. A helyi jogszolgáltatási szervek - elzárva a központi kormányzat igazságügyi szerveitől - a "Magyar törvények alapján" kezdték meg működésüket. Az Ügyészséget a korelnök vette át, anélkül, hogy esküt tett volna, mivel erre a központi kormányzattól rendelkezés még nem érkezett. Az az értekezlet, amely a helyi jogszolgáltatási szervek működésének megindítását elhatározta, 1944. november 10-én ült

f

össze /l2/. Másnap, n

ovember 11-én a ÉU tagjából és 10 további tagból megalakult az un. "Városi Tanács" /13/« Ahogy a Vörösőrség igyekezett kielégiteni a szovjet városparancsnokság közmunka igényét, irányitotta az elszállásolásokat, a "Városi Tanács" fő feladatát abban látta, hogy fenntartsa a rendet, s biztosítsa a közellátást /l4/. Ezt a munkát nehezítette az is, hogy a megalakult "Városi Tanács" a "városházi tisztviselők előtt rendkivül ellenszenves volt". A régi tisztviselőgárda hűvös - még félelmében is megvető - magatartása több okra vezethető vissza. Az "őrségváltás" kezdetekor még folyt a háború, titokban még sokan reménykedtek egy "csodálatos" fordulatban, ami végül is legalább azt eléri, hogy a szov67