Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Modern levéltári épületek: a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NSzK-ban és Franciaországban járt bizottság szakmai beszámolója / 683–704. o.
aj levéltár létesítésével kapcsolatban a következő elvi szempontokat látjuk kiemelkedőknek: 1/ Az uj létesítmények építésekor fokozottan figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a levéltárak rendeltetés szerinti működése, szervezete az idők folyamán változik, igy itt sem elhanyagolható a századunkban valamennyi területen jelentkező robbanásszerű fejlődés. E tények figyelmen kivül hagyása egy-két évtized múlva fölösleges anyagi áldozatokat követelhet és visszavetheti a fokozódó és differenciálódó levéltári tevékenységet. Szükséges tehát, hogy minden vonatkozásban ne csupán a jelenleg fennálló, hanem az elkövetkező évtizedekben várható, tudományosan megalapozott előrelátással felvázolható igények is láthatók legyenek. 2/ A levéltárak feladatait tekintve lényegbevágónak tekintjük azt, hogy a papirra irt iratanyag őrzésén kivül fokozott szerepet kapnak az uj adathordozók, igy elsősorban a mikrofilmek, fényképek, magnetofontekercsek, hanglemezek, a gépi adatfeldolgozás adathordozói. Ezért természetes, hogy az ezekkel kapcsolatos levéltári feladatok ellátásához uj laboratóriumok, műhelyek, stúdiók stb* fokozott mértékben követelnek maguknak teret a levéltárak szervezetében, és épületében. Uj épület szervezésénél ezeket néhány évtizedre előre kellene látni, illetőleg ilyen lehetőségre fel kell készülni. 3/ Döntő fontosságúnak látszik a levéltárat látogató kutatók, érdeklődők és látogatók perspektivikusan várható számának helyes meghatározása, mert ennek az adatnak csupán a megelőző tapasztalatokra támaszkodó meghatározása hiba lenne. 4/ Lényegbevágó kérdést jelent a levéltári funkciók ellátásához szükséges gépi felszerelés célszerű, szintén a jövőbe tekintő megválasztása, illetőleg az ezzel kapcsolatos igények megjelölése. 5/ A telepítésnél figyelmet érdemel, hogy nagy városoknál egyre gyakoribb kulturális centrumok kialakítása, egyetemi városrészek létrehozása és a városrendezés más korszerű irányelveit sem lehet figyelmen kivül hagyni. A kommunikációs kérdések napjainkban, de a jövőben fokozottan más értelmezést nyernek, mint az elmúlt évtizedekben. Vonatkozik ez elsősorban az anyagszállításra, az anyagmozgatás gépesítésére és a tömegkommunikációs eszközök fejlődésére. A levegő szennyeződésének kérdését kizárólagosan, az ellenőrző mérésekkel alátámasztva az objektív tudományos adatokra szabad csak támaszkodni. 6/ Tájolás szempontjából a raktárépület kérdése más szemszögből kezelendő, mint az egyéb funkciójú levéltári épületrészeké . 70 3