Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Herczeg Etelka: Budapesti iskolák iratai a Fővárosi Levéltárban / 666–673. o.

proletárdiktatúra idege alatt tanúsított magatartásuk miatt az iskolából történt kizárásukat. Érdekes adatokat tartalmaznak az anyakönyvek oktatástörténetünkre vonatkozóan is. Példa erre a tanitóképzők ősének anyakönyve, amelyet az 1786-1794-es évek között vezettek. A tanítóképzést végző tanfolyam a budavári elemi főtanodával kapcsolatban működött. Az anyakönyvből kitűnik, hogy néhány hónap időtartamú un. téli és nyári tanfolyamok elvégzése után a vizsgát tett hallgatók tanítói képesitést nyertek. A működő tanitóknak is számot kellett adni tudásukról, s az eredményes vizsga után a triviális iskola magistere cimet kapták. Megtaláljuk iskolai anyagunkban a tanitók továbbképzését szolgáló fent megemlített tanfolyam - oktatási rendszerünkben egyedül álló - késői utódjának a főváros által 1911. évben alapitott Pedagógiai Szemináriumnak anyakönyveit is. A. c/; állagba tartozó iskolák önálló gazdasági tevékenységet nem fejtettek ki. A számadási iratok mennyisége nagyon kevés, általában a különféle iskolai alapok elszámolási könyveiből á'll. A forrásértéke is csekély; egy-két esetben az alapítvány szétosztására szerezhetünk adatokat. A szórványosan található leltárkötetek az iskola berendezéséről, a szakszertárak felszereltségéről adnak képet. A könyvtárleltár tételeiből következtetni lehet az iskolában uralkodó politikai, pedagógiai szellemre. Az elmondottak után érdemes azt is a számok tükrében megnézni, hogyha begyűjtéstől számított csaknem 20 év alatt mennyire használták az iskolai iratanyagot. Ezt két statisztikai átlagszámmal tudjuk bemutatni: a kutatók száma évente 8-10 között mozgott, mig az iskolai bizonyitvány-másolatot és szolgálati idő igazolást kérő ügyfelek száma 100-150 között. Az iskolai iratanyag forrásértékét bizonyítják azok a megjelent kiadványok, amelyekben a szerzők a Levéltárunk őrizetében lévő iskolai iratanyagot is felhasználták. Példaképpen ezek közül csak néhányat emiitünk: Balogh-Szabolcs: Pedagógusok a két világháború között; A szocialista tanitómozgalom Magyarországon; A Tanácsköztársaság iskolapolitikája /Bihari Mór stb. összeállítása/. Az irodalomtörténet is merített anyagot^az iskolai iratokból, mikor Babits Mihály középiskolai tanári működésére talált adatokat íder Zoltán"Babits a katedrán** cimü müvében feldolgozta. Hisszük, hogy érdemes volt a nagybudapesti iskolák iratanyagának hatalmas rendezési feladatait elvégezni. 673