Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Maksay Ferenc: A jezsuita rendházak lajstromozatlan iratainak rendezése az Országos Levéltárban / 645–650. o.
: ben különleges feladatokat is vállaltak: zenekar, nyomda, papirmalom,'gyógyszertár működtetését, nem különben résztvettek a helyi /megyei, városi/ közélet irányításában. A korszak egyházpolitikai harcai a helyi * protestáns vagy görög keleti egyházakkal és hivőkkel állitották szembe őket, de szükségképp eljutottak hozzájuk az országgyűléseken folyó küzdelmek hullámai is. A bécsi udvar rendelkezései még közelebbről érintették a rend tagjait.x •A levéltárrendező a rendházak e sokrétű funkcióinak ismeretében fogott munkájához és igyekezete azon volt, hogy az egyes funkciók gyakorlása során keletkezett iratcsoportokat egymástól a lehetőség szerint különválassza. Ettől a rendezési elvtől csupán bizonyos irattipusok esetében kellett eltérni: a levelek /levélfogalmazványok/, kérvények túlnyomó része természetszerűen,több tárgyat érintett s aligha.volt köthető határozottan egyetlen funkció , gyakorlásához;; ennek ellenére még itt is sikerült néhány esetben az azonos ügyre /pl. egy épület épitésére, egy peres \Xgy bonyolítására/ vonatkozó levelezést együtt tartani. A többiek irattipusuk szerinti csoportokba kerültek; amennyiben egyes rendházak iratanyagában nagyobbszámu uralkodói leirat, 1 pápai kiadvány, püspöki rendelkezés is fennmaradt, ezek fontosságuk .miatt ugyancsak elkülönítve kaptak helyet. Rajtuk kivül csupán a kézirat-jellegű darabokat /hittudományi . munkákat, nyomtatványokat, recepteket stb./ raktuk formai jegyeik szerint külön csoportba. Más jól elkülönülő s nagyobb terjedelmű, de tárgyilag is elhatárolt irattipus-csoportok már legfeljebb a nagy tárgyi egységeken belül kerültek együvé, igy a jobbágykezeslevelek az úriszéki iratok között,az ingóságleltárak a gazdaságiak közt, a noviciusok fogadalmai a rendház belső életét érintő iratok között. A csaknem minden rendházban tekintélyes mennyiségű levelet, kérvényt, leiratot leszarnitva, az iratok zöme a rendház anyagi ügyeinek vitelével kapcsolatban keletkezett. Nagy tömegüket két külön csoportban igyekeztünk elkülöníteni: a "vagyonjogi és peres" iratok sorozatában /bennük a jogbiztositókkal, az adásvételt, zálogot, cserét, bérletet, hitelügyletet érintőkkel/, valamint "a gazdasági ügyvitel 11 iratainak sorozatában /a birtokok számadási anyagával, a napi elszámolásokkal, a tizedekre, építkezésekre vagy egy-egy bánya-, kohó- ^stb. üzemre vonatkozókkal/. Általában az utóbbiak közé kívánkoztak az úrbéres viszonyt, a jobbágyok helyzetét érintő iratok is. Nem volt könnyű meghatározni a fennmaradt végrendeletek helyét, hiszen egy részük /ha a hagya646
