Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok, 1873–1914 / 572–618. o.

38 a/450.* A 38~as szám tehát a község száma, az "a" betű azt jelenti, hogy a második osomő ugyanebben a községben, s a 450 irattári sor száma. Az irattári számot a sortárkönyv adja meg, amely az iktatószámok sorrendjében közli a községre vonatkozó telekkönyvi ügyek sorszámát az adott évben. A telekkönyvi iktató, kiadó és irattárnok teendőit a telekkönyvvezetők, illetőleg a telekkönyvi Írnokok végzik. Telekkönyvi bejegyzéseket rendszerint telekkönyvvezetők és segédtelekkönyvvezetők teljesíthetnek; Írnokok csak ugy, ha telekkönyvi vizsgával rendelkeznek - olvashatjuk a fenti rendelet 6. §-ából. Uj telekkönyvi ügyviteli szabályokat vezetett be a 42 100/1914. I.M. számú rendelettel megjelenő járásbirósági ügyviteli szabályzat, /jüsz./ A telekkönyvi ügykezelésről a 107-140. §-ok rendelkeznek. Mielőtt azonban e rendeletet követő, s 1915-től végbemenő változásokra rátérnék, ismertetném vázlatosan, hogy a jelzett időszakban hová tartoztak a telekkönyvi hatóságok. Az 1853 május 3~án kelt császári nyilt parancs szerint a telekkönyvi ügyek a császári járásbírósághoz tartoztak. Az abszolutizmust követően a vármegyei törvényszékek kezére kerültek. Az 18 69: IV. te. azonban kimondotta, hogy a megyei közigazgatást az igazságszolgáltatástól elkülöníti. Az 1871. évben királyi bíróságokat állítottak fel. Telekkönyvi xiatósággal eleinte csak kir. törvényszéket ruháztak fel. Az 1871: XXXI. te. 24. §~a kimondja, hogy a telekkönyvi hatóság teendői a kir. törvényszékek hatáskörébe tartoznak, és a telekkönyvek vezetését és kezelését az azok mellett szervezett telekhivatal végzi. E törvény azonban felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy nagyobb telekkönyvi forgalommal bíró, vagy a törvényszék székhelyétől ,\ ••• messzebb eső járásokban a járásbíróságot telekkönyvi hatósággal felruházhassa. Baranya megyében a Pécsi Törvényszék volt a telekköny-vi hatóság, de csakhamar sorra jelentek meg az igazságügyminiszteri rendeletek, amelyek a járásbíróságokat telekkönyvi hatáskörrel ruházták fel*Időrendben Mohács 34.359/1876 I.M.-SZ. rendelettel, Siklós 39.654/1885, Dárda 58.120/1885, Sásd 42.240/1889, Pécsvárad 2844/1897. és Szentlőrinc járásbírósága 26.020/1902 I.M. sz. alatt nyert felhatalmazást telekkönyvi ügyintézésre*Baranya megye hetedik járása, a pécsi járás kezdettől fogva a törvényszékhez tartozott telekkönyvi ügyekben, természetesen Pécs város is, továbbá a szentlőrinci járás 1902-ig. így a Pécsi Törvényszék, mint telekkönyvi hatóság működése során létrejött iratok két járás községeire vonatkoznak: a pécsi járás 1914-ig, a szentlőrinci járás 591