Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Bendefy László: A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása, 1650–1850 / 548–571. o.

VI. Az önálló magyarországi Ors

zágos Építészeti és Hajózási Igazgatóság 1788-1850 • A magyar folyószabályozási munkálatok vezetésében 1788ban következett be ismét egy lépés az önállósulás felé. II. József hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyi Kamarán belül Országos Épitészeti Igazgatóság /német cimében: Főigazgatóság/ szerveztessék. Latin megnevezése: "Directio In hydraulicis et aedilibus per Regnum Hungáriáé partesque eidem annexas". Német cime: "Königliche Ungarische Landes Ober Bau DIrection". A Magyar Építészeti és Hajózási Igazgatóság történetét Ember Győző dolgozta fel /56/, ezért a hivatali hierarchia ismertetésére e helyütt nem térek ki. Csupán azt emlitem meg, hogy ezt a hat évtizednél tovább fennállott országos jellegű és nagytekintélyű hivatalt tulajdonképpen a "Praeliminaire Plussaufnahme" kerületi hivatalaiból szervezték meg, de kivették a kamara joghatósága alól, és a helytartótanács alá rendelték /57/. A Directio megalakulása alkalmával hagyta el Walcher Magyarországot, hogy elfoglalja Bécsben matematika-fizika professzori katedráját. Utóda a nagytudasu Hepjae lett. 1828-ban a magyargyülöletérői hirhedt Rauchm

üller von E

hrenstein J

ozsj3f követte őt az igazgatói székbenT Az o áldozatai, hogy csak a legkiválóbbakról szóljunk, Huszár Mátyás /58/, Lányi Sámuel /59/» Vörös László /60/ és meg szamosan~mások. E hat évtized első felét Vay Miklós báró, mérnök-tábornok, királyi biztos oktató szellemének, bölcsességének és építő tevékenységének hatása jellemzi. Amig élt, mérsékelni tudta Bécs ártó szellemét, és menteni tudta az Institutumból kikerült, többnyire forradalmi szellemű ifjú mérnököket. Halála után /1824/ senki sem akadt, aki ennek az értékes mérnök nemzedéknek bátor szószólója lett volna /6l/. A tárgyalt időszak második felére, az 1820-1848 közötti időszakra a felfokozott folyószabályozási és belvizlecsapolási tevékenység jellemző. Élesen rávilágít erre az egykori helytartótanácsi levéltárból előkerült vízügyi térképek és tervrajzok száma és műszaki tartalma. Míg az 1790-től 1820ig terjedő évtizedekből 780 térképet tártunk fel, az 18201850-közötti évek termése 1980 db csupán az Országos Levéltárban /62/. A vidéki levéltárainkban és a külföldi, különö564