Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - B. Mérő Éva: A szerkesztőségi archívumokról / 542–547. o.

B.Mérő íva: A szerkesztőségi archivumokről Rgy újság vagy folyóirat szerkesztősége akkor tud igazán hatékony munkát kifejteni, ha a lehetőségeket és az olvasók kivánságait figyelembevevő terv alapján fejti ki tevékeny ségét,s ha a munkatársak együttműködése mind a szerkesztőségen belül, mind a szerkesztőségen kivül kielégitő. A belső együttműködés egyik fontos kelléke a szerkesztőségi archivum, amely a szerkesztőség működését alapvetően befolyásolja. A szerkesztőségi archivumok szükségessége hosszú évek tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált* Az utóbbi időben különös mértékben megnőtt a szerepük: a naponként megújuló, óriási információáradat feldolgozása elképzelhetetlen archivumok nélkül. Számuk ezért az utóbbi években egyre nőtt. A magyar sajtóarchivumokról pontos számadatokkal nem rendelkezünk, csupán néhányat sorolunk fel példaképpen: a lapkiadó Vállalat központi archivuma, a Népszabadság archivuma; kisebbek: az Élet és Tudomány, a Lobogó, a Magyar Ifjúság, a Magyarország, a Népsport, a Pajtás stb. archivumai. Joggal vetődhet fel a kérdés: hogyan kapcsolódik a szerkesztőségi archivumok anyaga a levéltári anyaghoz? A szerveknél, intézményeknél tevékenységük folyamán többféle dokumentum-anyag keletkezhet: l/ regisztratura-jellegü anyag /irattár/; 2/ az un. archivumok anyaga: kézirat-, fotó-, tervrajz-, térkép-, hang-, film- stb.-tárak /elsősorban a tömegkommunikációs eszközök: a rádió, a televizió archivumaira gondolunk/; 3/ könyvtár /szerkesztőségekben ez teszi lehetővé a munkatársak pontos munkáját; ujabb ötleteket ad, és végül jelentős szerepe van az adatellenőrzésben/; 4/ dokumentációs anyag /minisztériumok, tervező intézetek, könyvtárak stb. többnyire külön dokumentációs osztályokat hoznak létre, szerkesztőségekben ilyen jellegű anyagnak tekinthetők a különféle cikk-kivágatgyüjtemények/. 542