Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A cellulóz kémiai pusztulásáról / 350–358. o.

zök és iráshordozók is megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Ez a fejlődés mindenkor megteremtette azokat a feltételeket, melyek odavezettek, hogy az ilyen értelmű igények kielégiilhessenek. Ennek eredményeként a középkorban megjelenik Európában a papiros, mely akkor szinte tiszta pamut cellulózból, pamut rongyokból készült. Az európai papírgyártás történetét több helyütt részletesen ismertetik /l/ ugy, hogy ezekről a hozzáférhető tényekről és adatokról itt nem kivánok szólni. Mint fentebb emiitettem, már a középkorban szinte tiszta cellulózt használtak fel a papírgyártáshoz, melyet kézi módszerekkel készitettek egészen az 1700-as évek közepéig, mikor is Hollandiában megjelentek az első papiripari gépek és ezzel egy uj korszak kezdődik a papirgyártás történetében. A gépesités lehetővé tette a nagyobb fogyasztást, és ezzel együtt a fogyasztói igények fejlődését. Ez odavezetett, hogy a XIX. században már nem volt elegendő alapanyaga a papírgyártásnak, egyre ujabb forrásokat kerestek. A tudományos és ipari fejlődés fénykorában jelentős lépést tett előre a kémia tudománya is. Ez tette lehetővé, hogy a papirgyártás területén áttértek egy uj cellulóz forráshoz: a fához„ A fában levő cellulóz teljesen tiszta állapotban is kinyerhető, de az egyre nagyobb felhasználás azt is eredményezte, hogy a papir iránti igény megváltozott: nem az örökéltü, hanem az olcsó papirt keresik. Ugyanakkor a papir alkalmazási területe is jelentősen kiszélesedett. Ez a gyártókat arra ösztönözte, hogy különböző adalék anyagokkal egyre ujabb és ujabb tulajdonságot adjanak a papirnak. így érthetővé válik az a tény, hogy a modern papir egyre rövidebb ideig tárolható és egyre több problémát okoz megőrzése. A tiszta, kiméletesen fehéritett rongyban levő cellulóz kb. 1600-2500 glükóz molekulából áll. Ha bármilyen kémiai behatás eredményeként a cellulóz molekula polimerizációs foka /az alkotó glükóz molekulák száma/ csökken, ugy csökken a papirt alkotó rostok erőssége is. Ez a csökkenés nem egyenesen arányos a polimerizációs fok változásával, pl. 2000-ről 800-ra bekövetkezett csökkenés a rost mechanikai tulajdonságaiban alig okoz változást, mig 800-ról 200-ra történő csökkenés már igen lényeges minőségi elváltozást eredményez; 200-as polimerizációs fok alatt tulajdonképpen már nem beszélhetünk rostról. Érdekes megemliteni, hogy ha az oxidativ behatásoknak kitett természetes rostokon a polimerizációs fok 500 alá csökken, nem csak hosszirányú lebomlást tapasztaltak, vagyis nem csak a lánc hossza rövidült meg, hanem mikroszkóp alatt keresztirányú töréseket is észleltek /2/o Más szerzők a papir törékenységének bekövetkezését un. "kritikus értékhez" kötötték. Azt a területet, ahol ez bekövetkezett ott találták meg, ahol a cellulóz molekulák polimerizációs foka az 500-t elérte. Ha ilyenkor további lebom353