Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai / 335–349. o.
Az adatszolgáltatások közül különösen figyelemre méltóak a Központi Statisztikai Hivatal részere az 1920™as évek elejétől kezdve készült gyáripari statisztikai kérdőivek, melyek fontos adatokat tartalmaznak a "bányák és gyárak üzemi és termelési viszonyairól* A kérdőivek többek között közlik az alapitás évét, az alapitó nevét, a befektetett tőke nagyságát, a tisztviselői és munkáslétszámot, a munkáskategóriák részletezését| az év közben történt baleseteket, a munkagépek típusait és számát, nyersanyag és félkészgyártmányok felhasználását, a termelési eredményeket, a belföldi és külföldi értékesítés adatait. A gyáripari statisztikai kérdőivek a levéltári vállalati iratanyagban csak részben maradtak meg. A Statisztikai Hivatal a maga példányait sajnálatos módon kiselejtezte . A hol termelési, hol műszaki, bányamüszaki osztálynak, esetleg műszaki igazgatóságnak nevezett szervezeti egységek iratanyagában gyártási tervek, termelési jelentések, kimutatások, kalkulációk, műszaki leírások, tervrajzok, fénymásolatok, műszaki kísérletek, nyersanyag és energia ellátásra, uj termelési ágak bevezetésére és beruházásokra vonatkozó iratok találhatók. A gépi berendezés részletes leirását a biztosítási előbecslések tartalmazzák, melyek rendszerint a könyvelőség iratanyagában vannak elhelyezve, de a G-yári Viszont biztosítási Kartell anyagában is rendelkezésre állnak. Mivel a kapitalista vállalatok gyártmányaik értékesítését is maguk végezték, e célra külön eladási és export osztályt* de gyakran önálló vállalatot létesítettek. A belföldi eladási osztály tevékenységéről a piaci viszonyokra vonatkozó jelentések, a vevők nyilvántartásai, az áruforgalmi kimutatások, prospektusok és az értékesítésbe bekapcsolódó kartellekkel kötött megállapodások tanúskodnak. A nagy szénbányák részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaságok formájában az értékesítésre külön vállalatot alapítottak. A külföldi eladás az exportosztályokon keresztül bonyolódott le. A nagy exportáló vállalatok több kontinensre kiterjedő eladási képviseleti rendszert épitettek ki. Az export-osztály anyagában értékesek a külországokban létesített eladási vállalatokkal, képviseletekkel és bizományosokkal kötött megállapodások, jelentések, kiviteli engedélyek, deviza és szállítmányozási iratok, az egyes országokba irányuló exportról készített kimutatások és a külföldi piacszervezőkkel folytatott levelezés. A vállalatok peres és perenkivüli jogügyeit az adózással és illetékekkel kapcsolatos teendőit, az ingatlan adásvételeket a jogügyi osztályok intézték. Irataik közül említést érdemelnek a különböző szerződések előkészitő iratai, a cégbíróságokhoz intézett bejelentések, a munkaügyi perek és a legkülönbözőbb jogi kérdésekben tett szakvélemények. 342