Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai / 335–349. o.
"betöltött szerepét, a belföldi és külföldi tőke térfoglalását, a vállalatnak kartellekhez tartozását, belföldi és külföldi piaci kapcsolatait, a gyártási szervezetet, a gyártmányok mennyiségét és minőségét, a munka termelékenységét, az általános munkafeltételeket, munkavédelmi berendezéseket, üzemi baleseteket, foglalkozási betegségek előfordulását, az alkalmazottak betegségi és öregségi biztositását, az orvosi ellátottságot, a bérrendszereket, a munkások életkörülményeit, bérmozgalmait, lakás és egészségügyi viszonyait, valamint kulturális életét. Az üzemtörténet tartalmának meghatározása után és a levéltári források ismertetése és értékelése előtt szükségesnek látszik, hogy a vállalatok tipusainak és szervezeti felépítésének a kérdésében is tájékozódjunk. A történeti fejlődés során a vállalati formák gazdag változata alakult ki. A gazdasági élet legkezdetlegesebb korszakától eltekintve vállalat valamilyen formában minden időszakban létezett, legegyszerűbb formája az egyéni vállalat volt, amikor a vállalkozó^kizárólag saját tőkeerejére támaszkodott. Az álló tőke a vállalkozó tulajdonát képezte, idegen tőkét csak üzemi költségekre és egyéb kiadásaira vett hitel formájában igénybe. A gazdasági élet fejlődésével a tőke szervező ereje a tőkerők összefogásához vezetett. így születtek meg a társas vállalatok, melleknél a tőke kezdetben a társak személyes szövetkezése alapján halmozódott fel. A társas vállalatok első formái a betéti, a csendes és a közkereseti társaságok voltak. A betéti társaságnál a társak közül az egyik kültag volt, aki a vállalat kötelezettségeiért betéti összegének az erejéig felelt. A kültagok által keletkezett társasviszonyt a cégnévben rendszerint feltüntették. Betéti társaságként alakult 1910-ben a Chinoin gyógyszergyár jogelődje az Alka Vegyészeti Gyár. A vállalatot alapitó két vegyészmérnöknek a szükséges tőkét egy földbirtokos bocsátotta rendelkezésére. A csendes társ a vállalkozásban szintén betéttel vett részt, de a társasviszonyt a cégnév nem tüntette fel. A csendes társnak a vállalat tulajdonosához való viszonyát, a nyereségben és a veszteségben való részesedését, a társulás időtartanát szerződésben rögzitették. A csendes társ kizárólag a vállalat tulajdonosával állt jogviszonyban. A közkereseti társaságot két vagy több személy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett társasági szerződéssel hozta létre. Az Alka Vegyészeti G-yár 1911-ben Krausz Simon bankár bekapcsolódásával közkereseti társasággá alakult át. Az Uhri Testvérek Autókarosszéria és járműgyára is, a harmincas évek Yégén ilyen vállalati formában működött. A társasvállalatok másik csoportját nem személyi, hanem a tőkeegyesités elve jellemezte. E csoportba tartozott a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság. A részvénytársaságok őseinek tekinthetők a XVII. századi hajótársaságok: a Holland-Keletindiai Társaság és az Angol 336