Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - FIGYELŐ - Iványi Emma: A kutató szemével / 223–227. o.

• A kutató exemével Az Országos Levéltár minden évben százszámra kapja és intézi el a belföldről és külföldről, szinte a világ minden részéről hozzá érkező megkereséseket. Ebben a munkában a maga helyén az intézmény minden dolgozója részt kap. Beérkezik a megkeresés, majd kimegy az elintézést tartalmazó válasz, s ezt követi sok esetben az anyag egyes részeiről rendelt mikrofilm vagy nagyítás. Ha a félnek további kivánsága van, ujabb kérés érkezik, s ujabb elintézést kivan. Vájjon mi a kutatók, a levéltárat megkereső felek észrevétele ezzel a szolgáltató munkával kapcsolatban? Milyen mértékben elégedettek, milyen irányba mutatnak kívánságaik? Erre ezúttal nem magyar, hanem hatalmas forgalmat lebonyolitó amerikai kutató tapasztalatai alapján próbálunk válaszolni. Clifford H. Shipton, a Harvard Egyetem levéltárosa erről a kérdésről tartott beszámolót az amerikai levéltárosok társaságának 32. évi gyűlésén", 1968-ban; elő-^ adásának szövege "The Árchivist and Service" cimmel jelent meg az egyesület lapjának, az American Archivist-nak 1969. évi első számában. Beszámolójában 40 éves működésének tapasztalatait foglalja össze. Ez alatt az idő alatt az egyetemen folyó oktató és kutatómunka elősegítésére kb. 2000 személy iratait vétette filmre különböző levéltárakban és könyvtárakban, az utolsó 12 év alatt pedig lefilmeztette minden olyan könyvnek és nyomtatványnak teljes szövegét, amely 1640 és 1806 között az Egyesült Államok területén jelent meg. Munkája során 500, részben amerikai

? részben más kontinensen, elsősorban Európában levő intézménnyel került kapcsolatba. Könnyű belátnunk, hogy egy-egy kutató tudós, a maga kutatási területén, bármily nagy teljesítmények állnak is mögötte, ekkora áttekintést nem szerezhet. Mr. Shipton ajkért anyagot szolgáltató intézmények e.téren elkövethető hibáinak bizonyára teljes jegyzékével rendelkezik. Első megállapítása az, hogy a megkeresett intézmények általában válaszolnak, és érdemben foglalkoznak a feltett kérdéssel. Az 500 közül csak három tért ki a 223