Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - IRATTÁRI MUNKA - Szűcs László: Az iratkezelési szabályzatok készítéséről / 175–185. o.
hogy az akkori idők túlzottan centralisztikus törekvései jegyében nem számolt kellően az egyes szervek helyi lehetőségeivel és igényeivel, E két kísérlettől - és néhány helyi kezdeményezéstől eltekintve Magyarországon a legtöbb szerv iratkezelési rendszere 150-200 évvel marad el a modern követelmények, a fejlettebb országokban alkalmazott iratkezelési rendszerek" mögött. II. József Novus Ordo-ja volt az, amely meghatározta az 1948 előtt nálunk általánosan alkalmazott iratkezelési rendszereket s-a csoportszámos iratkezelési rendszer 1956ban történt felszámolása után - ehhez tért vissza a szervek többsége. Ennek következtében zavarok mutatkoztak a legtöbb szerv irattárának a használata körül: nem igazodtak el bennük,, nem találták meg azt, amire szükség volt, megőrizték aztj amire már nem volt szükség, és elpusztultak az értékes iratok is. Most tehát, amikor az emiitett törvényerejű rendelet és kormányrendelet alapján ujjá f modernné kell alakítani minden egyes intézmény iratkezelését, lényegében egj 150-200 évvel ezelőtti alapról kell elindulni. Ugrást kell megtenni, de ugy, hogy ne kövessük el azokat a hibákat, amelyek a korábbi /l948~as, 1951-es/ hasonló jellegű kisérletek kudarcához vezettek. A törvényerejű rendeletet és a kormányrendeletet 1971 január l-ig kell végrehajtani. Ennek érdekében ezen időpontig minden szervnek el kell készítenie iratkezelési szabályzatát és meg kell oldania jónéhány, az iratkezeléssel kapcsolatos szervezési feladatot. A 30/1969. sz, kormányrendelet mellékletét képező iratkezelési irányelvek meglehetősen tág teret engednek a helyi elképzelések érvényesülésének. A rendelet a művelődésügyi miniszternek biztosított egyeztető szerep mellett csupán az egyes szakterületek lehetőség szerinti egyöntetű iratkezelését kivánja elérni. Az egyetlen dolog, amit a törvényes előírások minden szerv esetében megkívánnak: §z i?jiítá;rJ. = J|rv. Ez a rendelkezéseknek teljesen újszerű, egyT5eh leglényegesebb pontja. Szinte azt lehetne mondani, hogy ha a szervek egyéb tekintetben megmaradnának az általuk jelenleg alkalmazott iratkezelési rendszer mellett s csak az irattári terveket készítenék el és alkalmaznák jól, már akkor nagy lépést tennénk előre. Az irattári tervek kialakítása révén biztositnató ugyanis a fentiekben ismételten aláhúzott tájékozódási igény kielégítése. Éppen ezért különös gondot kell fordítani minden szinten az irattári tervek elkészítésére. Nemcsak fontossága miatt, de időigényénél fogva is legcélszerűbb, ha minden egyes szerv az irattári terv elkészi177
