Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Lengyel Alfréd: A felszabadult Győr megye és város igazgatásának új alapokra fektetése, 1948–1954 / 111–132. o.
munkája, működése szempontjából megfelelő kiindulási alapul szolgálhattak, .'<-.'•• ' '••./.. v A megyei apparátusnak pl. 1949-ben ú&g csak négy műnkáskádere volt vezető funkcióban /mint már korábban is érintettem/, ezzel szemben a tanácsok megalakítása előtt, ez a szám már 75-re emelkedett /65 férfi,lo no/, s közülük 60% volt a munkás-paraszt származású,- ,/ A birtokmegoszlás a felszabadulás, illetve a földosztás óta folyamatosan érte el 195o-es évi helyzetét, de jellemző, hogy amig 1945 előtt Győr-Moson megyében a nagybirtokosok /íooo kat.holdon felüli birtokosok/ kezén aia összterület 52,8 %-a volt, 195o őszén Győr-Sopron megyében a loo kat.holdon felüli birtok már csak az állami gazdaságok tulajdonában található, amelyeknek száma ekkor 23 körül mozgott. Ugyancsak az utolsó hónapok eredményeként lehet azt is elkönyvelni, hogy a kulákság által felajánlott 12 681 kat* holdnyi földterület, a felajánlások révén a szegényparasztság, vagy az állam tulajdonába került, és a termelőszövetkezeti csoportok száma már ebben az időszaka ban elérte a 94-et. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás e fiatal szervezetei 2o 651 kat. holdon végezték munkájukat /4819 taggal/, amelyhez a már működő 18 gépállomás 2o4 traktor és 14o cséplőgép rendelkezésre bocsátásával nyújtott hasznos támogatást. fc!-:, ;• • / S-ha mindezekhez még hozzászámitjuk, Hogy a közvetlen állami beruházásoksülyös miilidi, a megye és város gazdasági, közlekedési, kulturális és egészségügyi helyzetében lényeges előrehaladást eredményeztek, s a Győrött létesített uj üzemek, a korszerűsítést célzó gyárbővitések a kereseti és munkalehetőségeket komoljr mértékben megjain tották, akkor nem nehéz elképzelni, hogy az első /az 195o.éyi I # tv./ tanácstörvény - melynek kihirdetésére május 18-án került sor - fokozatos végrehajtása Győr-Sopron megyében is a lakdsság zömének megértésével, az intézkedés fontosságának átérzesével találkozott. A tanácsrendszer gyakorlati megvalósítása; egyébként lépcsőzetesen történt, a legkisebb részleteiben is kidolgozott munkFíterv szigorú szem előtt tartásával. Győr-Sopron megye ideiglenes tanácsa 195o„ június 15-én alakult meg a 143/195o. ;M.T.számú rendelet értelmében, /lo/ majd két hónappal később /aug.hó 15-én/ a járási területek rendezéséről szóló 144/19 r >o.M.T.számú rendelet alapján, a járási, valamint a városi ideiglenes tanácsok megalakítása is megtörtént. Az utóbb emiitett jogszabály a korábbi Győr-Moson megye területét akként osztotta fel igazgatási területi egységekre, hogy a mosonmagyaróvári járás érintetlenül hagyása mellett, a tószigetcsilizközi és a pannonhalmi járásokat "győri járás" néven egyesitette, a sokoróaljai járást pedig "téti járás" elnevezés alatt állította az uj apparátus szolgálatában/11/ Győr, mint székhely - járási jogállással +~ közvetlenül a Megyei / Tanács fennh a tósága alá került, ezze 1 s gémbe n Mosonmagyaróvár. •| az azonos nevű járási tanács alárendeltjeként j 114!-
