Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

- 633 Vízkeresztkor a házszentelés volt szokásos a város néhány középületét, a városházát, kocsmát, kvártélyházat is megáldotta a plébános, rajta kivül még a sekrestyés, kántor és az asszisztáló diákok kaptak pénzt, tehát ünnepélyesen végezték a szertartást /25/. A XVIII. sz.-ban élt még a koleda isr 20, illetve az alsóvárosi plébánián 18 ft* folyt be "ex coleda". Más helységekhez hasonlóan valószínűleg itt is a házszenteléssel kapcsolatosan szedték be /26/. Vizkereszt után kezdődik a farsang, a mulatságok, táncok ideje. Szerdahelyi G-ábor helytartó kivételesen megengedte, hogy "mivel a farsang igen rövid leend, és sokan könyörögnének, hogy vasárnapon a musika és tántz meg engettetne" már vizkereszt napján, mely éppen vasárnapra esett, mulatság lehessen éjfélig, "azokon a helyeken, mellyeken városunknak elei, s tisztességessebb személlyel szokás szerént összve jönni szoktak" /27/« Házaknál is gyakori a mulatság farsang idején, gyakran olvassuk, hogy szomszédok, rokonok "bor közt mulattanak" /28/. Fiataloknál a zene sem hiányozhatott: Késmárky András legénytársaival "a múlt farsangban musika szó mellett pajtásságban lévén mulatott" /29/. Ilyenkor több perpatvar szokott támadni, felborozva verekedések is estek. Ezek meggátlására a városkapitány a hajdúkat, a kisbirókat és az éjjeli őröket fokozott felügyeletre intette, különösen a fa

rsang három napján

, mely kifejezés alatt országszerte a farsangvasárnap, hétfő és húshagyó kedd értendő'. A fiatalság azonban egész farsang alatt gondot okozott a hajdúknak; egy izben pl. "némely fiatal paraszt legények egy rakáson lévén, amint tegnap tanczoltak, farsangoltak, s együtt dobzodtak, sok és külömb féle botránkozásokat és illetlenségeket vittek végben, kivált midőn az asszonyi személek által mentek, s szoknyáinak alá néztek, lépes veszszőket hánytak, mondván madarakat fogdosunk, egj szeginy falusi embernek pedig nyakában vetvén a kötelet, áztat ide s tova rángatták vonczolták, bizonyos német emberrel tsaknem hasonlóképpen tselekedvén ....." /30/. Sfem tudjuk, a molnároknak miért járt külön díjazásként bor, tehénhus és kenyér "titulo bibalis bacchanalistici" cimen /3l/* A hamvazószerdával kezdetét vett nagyböjtben zsir helyett vajjal főztek: több intelmet olvasunk arra vonatkozólag, hogy kifőzésére /azaz kisütésére/ fokozottan vigyázzanak; ha a forró vaj lángot vet, ne öntsenek rá vizet, hanem másik edényt boritsanak rá. i;g\r böjti eledelt is ismerünk, a bizonyára Nógrád megyéből idekerült kiszit. Gyermekek labdázás közben összevesztek, a két anya közt is szóváltás támadt, egyik a másikat kiszivel nyakon öntötte /32/. Húst az un. tiltott napokon, azaz szerdán-pénteken-szombaton