Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Balogh István: A Tanácsköztársaság szervei és iratai Szabolcs megyében / 86–98. o.

-'91 momentum merült fel: a politikai biztos engedélye nélkül kifizetéseket nem lehetett teljesiteni./12/ A március 23 és április 2 között - nyilván központi utasitások alapján, - de mégis átfogó rendelkezések nélkül létrejött munkás-, földmives és katonatanácsok megalakulása egyelőre elvben nem érintette a még mindig működő polgári közigazgatás létét; a községi elöljáróságok, a városi tanács, a főszolgabiróságok és megyei igazgatás felett a munkástanácsok csupán felügyeletet gyakoroltak. A Megyei Direktórium, amely a helyzetet bizonyosan jól ismerte, nem volt meggyőződve a személyi össze+ételét - főleg a közép- és felső igazgatásban - nagyrészt változatlanul megmaradt régi szervezet lojalitásáról, sem pedig a munkástanácsok ellenőrző tevékenységének megfelelő hatékonyságáról, ezért egyidejűleg minden járásba és Nyiregyháza polgármesteri hivatalához is egy-három politikai biztost is nevezett ki. A kiadott utasitások szerint ez tisztviselő nem lehetett, csupán "helyben lakó értelmes, megbízható proletár." A járási ás városi politikai megbizottak feladata volt a Direktórium és a járások közötti közvetítés, továbbá a főszolgabírói ás polgármesteri hivatal tevékenységének ellenőrzése. Ez a megoldás elsőizben csak néhány napig volt életben, a 3elügyi Népbiztosság április 3-i távirata ezeket a megbízatásokat megszüntette és elrendelte, hogy "a választások folytán megalakult megyei, városi, járási és falusi intézőbizottságok vegyék át a közigazgatásban az intézkedési hatalmat."/ÍJ/ A Forradalmi Kormányzótanács április 2-án kelt és azonnal hatályba lépett XXVI. és XXVII. rendelete részletesen szabályozta a forradalmian uj, lépcsőzetesen felépülő tanácsi szervezet létrehozását célzó választási eljárást és rögzítette a szervezet megalakításának időpontjait is. Szabolcsban is a válasz+ások lebonyolítására adott rövid határidők okozták a legnagyobb gondot. A XXVII.sz. rendelet szerint ugyanis a falusi és városi tanácsok választását április 7-ig - a járási tanácsokét április 10-én, - a megyei tanácsét április 12-én, - az országosét április 14-én kellett megtartani. Ugyancsak félreértést okozott a XXVI.számú rendelet 10.§—a, amely a városokat felhatalmazta, hogy a velük szomszédos járások tanácsában lélekszám-arányuknak megfelelő számú, de a falvak kiküldőttei számának csupán felét tevő képviselőt küldhetnek./14/ Szabolcs megyébe a választásokról szóló rendelet csak április 5-én érkezett le, a rendeletben előirt választási bizottságok megalakítása, - a tanácsi szervezet lépcsőzetes felépítése miatt legfontosabb községi ás városi tanácsok megválasztása az idő rövidsége miatt nem sikerült, ezért a Me-