Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - KRÓNIKA - Bakács István: Fekete Nagy Antal (1900–1969) / 807–808. o.

- 807 Pékete Nagy Antal 1900 - 1969 Július 18-án a törökbálinti temetőben búcsúztunk el tőle, az embertől, a baráttól, a kartárstól, akinek egész élete a magyar levéltárüggyel, szorosabban az Országos Levéltár iratanyagával fonódott Össze. Amikor a Bécsi Magyar Történeti Intézetben töltött esztendő után - amelynek során a bécsi egyetem hallgatója volt, s elmélyülő levéltári kutatómunkát is végzett - 1926-ban hazajött, a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári'osztályára került s két évvel később az Országos Levéltárhoz. Nyolcgyermekes, szegény földművelő családból hozta magával azokat a szellemi képességeket, amelyekkel ismertté tette nevét a mag;/ar történettudomány művelői között. A magyar középkor volt az, amely életmunkásságát betöltötte; a Mohácselőtti Magyarország települési problémái, a fennmaradt Írásos dokumentumok összegyűjtése és közkinccsé tétele. A Szepesség területi és társadalmi kialakulásáról irt munkája /1934-/ általános elismerést aratott, a különböző oklevélkiadásokban való tevékeny, s nem egyszer döntő jelentőségű részvétele pedig nagy paleográfiai ismereteiről tetetek tanúbizonyságot. A Podmaniczky Okmánytár, a Documenta históriám valachorum in Hungária illustrantia usque ad annum 1400, s a temesi bánságról kéziratban maradt forráskiadványa bizonyitják ezt legjobban. Emellett folytatta Csánki Dezső nagyszabású, történeti földrajzi munkáját s 1941-ben jelent meg Trencsén megyéről készült összeállitása, amely a magyarországi településtörténet kutatóinak mindenkor kézikönyve lesz. Nagyszámú kisebb tanulmánya is alapos történészi felkészültségről tanúskodik, Svezt ismerte el a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Kara, amikor 1937-ben magántanárrá képesitette. Mint levéltároshoz, a családi levéltárak álltak hozzá a legközelebb. Nemcsak hivatali beosztásánál fogva, hanem azon túlmenően is a magánlevéltárak kialakulása, fejlődése és szerkezeti problémái. A Levéltári Közleményekben a Malonyay, Petróczy, Hudnyánszky családok levéltárairól irt ismertetései mutatják ezt legjobban. Amikor a harmincas években az Országos Levéltár áttért a családi levéltárak tárgyi