Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - KRÓNIKA - Vass Előd: Fekete Lajos (1891–1969) / 805–806. o.

- 805 Fekete Lajos 1891 - 1969 1969* május 16-án, 78 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Fekete Lajos, a Fővárosi Levéltár egykori gyakornoka, az Országos Levéltár főlevéltárnoka, ~ nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Török Történeti Társulat - mint Akadémia - tiszteletbeli tagja, Kossuth-díjas tudós. Fekete Lajos 1891. június 12-én született Tardoskedden, a régi Komárom megyében, gazdálkodó családból. Tanulmányait Tatán és Vácott végezte. A gimnáziumi érettségi vizsgát 1910. június 8-án Yácott tette le. Felsőbb tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta, ahol egyetemi végbizonyítványt 1914. május 31-én kapott, majd 1914. június 13-án bölcsészdoktorátust szerzett. Pályáját az első világháború hosszú időre megszakította. 1914. augusztus 3-án katonai szolgálatra kellett bevonulnia. A keleti frontra került, ahol Przemysl erődjénél fogságba esett, A következő években megjárta Szibéria fogolytáborait, de a sok megpróbáltatás közepette is volt ereje ahhoz, hogy török fogolytársaitól a török nyelvet megtanulja. Ez az erő és tennivágyás jellemezte egész életét. A hadifogságból hazatérve Csóton szerelt le 1920. december 23-án. A következő évben, 1921. augusztus 24-én a Székesfővárosi Levéltárban ideiglenes hivatalnok lett, majd nem sokkal ezután kinevezték. Az Országos Levéltárhoz 1923ban került, mint országos allevéltárnok. Először a Kancelláriai Levéltár anyagában dolgozott, de innen kevés idő eltelte után a Levéltár könyvtárába került, ahol mintegy 15 évig dolgozott. Itt kezdődött páratlan történeti-turkológiái munkássága. Németh Gyula professzornak, a Bölcsészettudományi Kar Török Tanszéke vezetőjének támogatásával lehetősége nyilt arra, hogy a bécsi egyetemen Friedrich Kralitz mellett török paleográfiai tanulmányokat folytasson. Bécsből visszatérve szisztematikus gyűjtőmunkába kezdett: a magyarországi levéltárakban őrzött hódoltságkori török nyelvű forrásokat kutatta fel. Később az Országos Levéltár támogatásával külföldi levéltárakban végzett kutatómunkát. Az általa feldolgozott török forrásokról készített regesztáit 1924 és 1935 között a Levéltári Közleményekben hozta nyilvánosságra.