Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - FIGYELŐ - Pákh Judit: Három hónap a marburgi levéltárosképző iskolán / 771–792. o.
- 787 hely, a két személlyel dolgozó könyvkötészet és a három személyt alkalmazó fotólaboratórium. A fotólaboratóriumban történik, mint a többi állami levéltár esetében is, a levéltár saját anyagának biztonsági filmezése. /Kivételt képez Niedersachsen tartomány, ahol a "biztonsági filmezést valamennyi állami levéltár részére egy központi műhelyben végzik./ Ez azt jelenti, hogy az egy példányban készített negativ film másolás nélkül, a készités helyétől távolabb eső őrzési helyre kerül, az egyes levéltárak rendszerint egymás filmanyagát őrzik. A biztonsági filmezéstől technikailag és személyileg is elkülönül az egyes levéltárakban a megrendelések céljából folytatott fényképezés. A Mar' ourg.L ö"caats archivban alkalmazott személyek össz létszám a 35. A tudományos levéltárosok száma a többi német állami levéltárak átlagához /4~5 személy/ viszonyítva a Levéltári Iskola támasztotta többletfeladatok következtében magas, 8. Az emeltszintű szolgálat keretében 6 hely áll a levéltár rendelkezésére, a fennmaradó szám az egyszerű középszint /raktárkezelő/, alsó szint /takaritó személyzet/ keretében és az egyéb alkalmazottak /fényképészek, restaurátor/ között oszlik meg. A levéltár több Bestand-ja tartalmaz még feltáratlan magyar vonatkozású anyagot. A Politisches Archiv des Landgrafen jphilipp c. gyűjteményben követ jelentések, birodalmi gyűlési beszámolók, újságok egész sorozata tudósit 1517-1567-ig rendszeresen a magyar politikai eseményekről /Ferdinánd király és Zápolyai János vetélkedése, Zápolyai német kapcsolatai/, a török veszély alakulásáról, a török elleni hadjáratokról, s az ezzel kapcsolatos birodalmi állásfoglalásokról, csapatküldési és pénzbeli segélykisérletekről, valamint a Schmalkaldeni Szövetség ezirányu tevékenységéről. Egyes dokumentumok a közvetett tudósításokon túlmenően közvetlenül Eülop landgrafnak a magyarországi eseményekkel összefüggésben tanusitott magatartására, Zápolyai és Eülöp kapcsolatára vetnek fényt. A "Politische Aktén nach Landgrafen philipp" c. gyűjteményben az 1567 utáni időszakra vonatkozóan folytatódik a magyarországi és erdélyi helyzetjelentések s az ottani események birodalmi visszhangjával kapcsolatos tudósítások sora /Báthory István lengyel királlyá választása, s a magyar rendek, valamint a török erre vonatkozó állásfoglalása, XVT -XVII. századi magyar országgyűlések eseményei, az 1590-es évek török hadjáratai, a Bocskai-felkelés és az 1606. évi béketárgyalások, magyarországi evangélikusok üldözésével kapcsolatos XVII. századi közbenjárások/? párhuzamosan egyes, a közvetlen kapcsolatokra utaló iratokkal /l. és II. Rákóczi Eerenc hessen-kasseli kapcsolatai/, s a XVIII. században Magyarországra áttelepülő hesseni jobbágyok ügyeivel. Az 1816 -1866. közötti időszakban a hesseni Választófejedelemség külügyminisztériuma /Ministerium des Kurfürst-
