Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Kiss Dezső: A Testnevelési Ügyek Direktóriuma: 1919. április 16.–1919. augusztus 1. / 74–80. o.
- 79 A 6. csoportban csak néhány irat vol + , mer+ a pályahasználati engedélyek megadása 1919. május 1-től a Belügyi Nápbiztossághoz tartozott. A 7. csoport tartalmazna a sportdirektóriumok sportfelszerelés iránti kárelmeit és az un. "football-akció" •anyagát, /Az akciót a Közoktatásügyi és a Hadügyi Népbiztosság közreműködésével bonyolították le. K.D./ A 8-9. csoportban nem helyeztek el egy iratot sem. A 10. csoport anyaga azokat a különféle memorandumokat, reformtervezeteket tartalmazta, amelyeket tárgyuknál fogva más csoportban elhelyezni nem tudtak. A palliumra irt feljegyzések szerint itt voltak elhelyezve az "iskolai testnevelés átszervezésére" vonatkozó tervezetek, a "Női Testnevelő Főiskola" órarendje, a falusi tornatermek, játékterek létesítésére és berendezésére irányuló tervezetek is. A 11-12. csoportban egyetlen irat sem -"volt található. A Tanácsköztársaság megdöntése után a Direktórium irattárát a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium lefoglalta, majd a fegyelmi ügyek lezárása után az egész iratanyagot átadta az Országos Testnevelési Tanácsnak. Itt megfelelő gondozás hiányában az iratanyag nagyobb része elpusztult. A felszabadulás után az iratanyag töredékét - az Országos Testnevelési Tanács iratanyagával együtt - az Országos Levéltár vette át, ahol az 1956-ban + üzvász következtében teljesen megsemmisült. Azokról az iratokról, amelyeket az "Iratok a magyar testnevelés és sport történetéhez" cimü forráskiadványban való közlésre kijelöljünk, 1955-ben fény képmásolatok és regeszták készültek. Ezeket a kiadványban közölni fogjuk. Tekintettel arra, hogy a Direktórium a nápbiztosságokkal és a területi államigazgatási szervekkel állandóan levelezett, kísérletet lehet majd tenni iratanyagának részleges rekonstrukciójára. A Direktórium működése - bár nagyon rövid ideig tartott -, rendkivül jelentős. A munkája révén Magyarországon elsőizben lett állami üggyé a testnevelés és a sport. A Forradalmi Kormányzótanács, a Közoktatásügyi-, a Munkaügyi- és Népjóléti Népbiztosság testnevelési vonatkozású rendeleteinek végrehajtásával a sportpályák, a sportfelszerelések a dolgozó nép tulajdonába kerültek. Előterjesztést tett a testnevelés távlati tervének kidolgozására. Javaslatot készített az addig elhanyagolt falusi ifjúság testnevelésének megszer-
