Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1968-ban publikált helytörténeti munkásságáról / 685–701. o.

- 697 Schneider Miklós: Az 1918-19» évi forradalmak törtenetének forrásai a megyei levéltárban /Palócföld 1968/3/ Beszámoló a meglévő hiányos iratanyagról, annak jellegéről, felhasználhatóságáról. -oQoSimonffy Emil: Adatok a par

aszti b

irtokviszonyok vizsgálatához Zal

a megyé

ben a jobbágyfelszabadítás után /Kilenc falu történeti statisztikai vizsgálata/ /Agrártörténeti Szemle, 1968. 1-2. sz./ Minthogy országosan nem állapitható meg, mekkora földterületet birtokoltak a polgári kor kezdetén a volt úrbéresek, a szerző kilenc különböző jellegű zalai falut vizsgál meg, főleg az úrbéri elkülönitési perek és a tagositás előtt készült /1853 és 1864 között hitelesitett/ felmérési birtokkönyvek és a tagositás utáni állapotot feltüntető /1856 és 1868 között hitelesitett/ kiosztási birtokkönyvek adatai alapján. Ezekből ugyanis kitűnik, mekkora volt az úrbéres telki állomány, mekkora az irtásföldeké, mekkor az egy telkes kisnemeseke, és mekkora a földesuraké. Zalanémet falu kivételével nincs adatunk a szőlők megosztásáról. A dolgozat egyebek között 19 táblázatban mutatja be a telki földek, maradványföldek, irtásföldek nagyság szerinti megoszlását és ezek viszonyát egymáshoz. Külön táblázatot szentel az egytelkes nemesek birtokviszonyainak, amelyből az derül ki, hogy az egytelkes nemesek jelentékeny része lényegesen szegényebb volt a középparasztoknál. -oOo-