Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

- 660 ­okbul "bátorkodott mocskos illetlenséggel testiről szoknyáját föl vonván Rákóczi Joseffet meg csuffitani " /238/. Egy özvegy bepanaszolta a magistratusnál a paszománykészitő mes­tert, hogy az őt "az uczán nappal meg támadván, sokak lát­tára főkötőjét fejéről le vette, és nékie hajadon fővel kel­letett hazáig mennie". A sértőt 48 órai áristomra Ítélték /259/. Krajtsovics Jánosné ellen az volt a vád, hogy Bruchert Károlyiiénak "az uczán sokak láttára bundájára köpött" /240/« Erkölcstelen cselekedetnek nevezi a biróság Ítélete annak a gyermeknek a tettét, aki a panaszosra "a múlt napokban az utzán reája mint egy betstelén személyre görhentett" /24l/. A magistratus Ítéletei elég enyhék voltak. A mocskolódó nő pl. intelemben részesült, hogy "nyelvit zabollyában tartsa"; esetleg "szóval tett versengéseiért keményebb pirongatások­kal meg fedetetett". Első esetben nem ritkán más bűnösök bün­tetését is elengedték, figyelmeztetve azonban a delinquenst, hogy legközelebb hs. vét "az most el mulatott büntetést dup­lázva venni fogja". Ritka az egy-két órás, esetleg estig való áristómnál tovább tartó elzárás, s azt is meg lehetett gyertyával vagy viasszal váltani. Néha még a testi büntetés is megváltható volt. Visszaeső bűnösöknél gyakran kimondotta az Ítélet: "legközelebb az uriszéknek adassék által". Máskor megfenyegették a vétkest, hogy ismétlődés esetén "az tanács meg fogattya, és az gyalog katonaság közé adattya" /242/. Ha ezek a megintések eredménytelenek maradtak, a bűnöst, mint javíthatatlant, valóban katonának adták. A népi mustrál ás szelídebb formájában került elő Vá­cott II. Lipót koronázása alkalmával: a város éjjeli világí­tással és bor eresz téssel ünnepelte, "hogy a kisdedek ezen örök emlékezetre méltó naprul tellyes napjaikban meg emlé­kezzenek" /243/. A városra kirótt újoncok számának biztosítása sors­húzással vagy verbuválással történt. Aki az összeirt legények közül nem húzott nagyobb számot annál, ahány regrutát ki kel­lett állítani, katona lett. Ha a legény apja jómodu volt, helyettest állíthatott fia helyett. Kováts Gazsi János pl. rossz számot húzott fia helyett Koháry Józsefet fogadta fel 200 forintért; felét előre kifizette, felét pedig akkorra" ígérte, amikor Koháry akarja, 6$ kamattal együtt; ha pedig Koháry meghalna, végrendeletileg arra hagyhatja követelését a megállapodás szerint, akire akarja; ha végrendelet nélkül halna meg, törvényes örökösei kapják. A fizetett összeg nagy­sága a kereslet és kínálat szabályai szerint változott; az előforduló legmagasabb összeg 250 ft., a legkisebb 40 ft. volt, Aki maga vagy fia helyett mást állított katonának, be­jelentette a magistratusnak, hogy "a katonai üldözés aluli feli mentessék".

Next

/
Oldalképek
Tartalom