Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

- 642 ­kisded szülei fiat szerettek volna, s igy választották ki komáikat, már a születés előtt felkérve őket. A hónapok ked­velt nevei talán összefüggenek a születés várható időpontjá­nak téves kiszámításával. Ezért találunk néha november ele­jén is annyi Katalint, Erzsébetet, 1732. ápr. 5. és 6-án há­rom olyan Józsefet kereszteltek meg, kiknek sem apjukat, sem keresztapjukat nem igy hivták; valószínűleg két háttel ko­rábbra várták születésüket. 1790 november 10 és 20 között három András bukkan fel, ezeket viszont talán két héttel ké­sőbbre számitották. Sok csecsemőt kitettek a szüleik, ezeket rendszerint a megtalálás napja szentjének tiszteletére ke­resztelték meg, és a megtalálás helyéről nevezték el /Szalmá­si Ferenc, Kereszti Krisztina 1810-ben, Fridhoffer Borbála 1808, Kerti Borbála 1811, Kápolnai vagy Kerti Boris 1817, Kapu Maria 1817-ben/, amint ezt a tanácsülési protocollumokr­ból tudjuk. Ha egyáltalán nem akarták, hogy a gyermek*megszüles­sék, a legáltalánosabb védekezés ellene a kenetes volt. Dűli Mihályná cigányasszony a menstruáció megindítására sárgás levet szokott ajánlani bajba jutott lányoknak, pipa mocsok is volt benne; ha ez nem segitett, igen büdös szagú füvet adott, leve hánytatott; erősebb volt ennél a bodzavirág és zsálya főzete. Magsatelhajtó szerként használtak egy káposz­tatorzsa formájú gyökeret, meg kellett törni, porát rongyba kötve vizbe áztatni, annak megivása elhajtja a magzatot/100/. Egy_ megesett lány a terhesség megállapítására, illetve az ajánlott szerek beválását ellenőrzendő, térdig hideg vizben áztatja lábát, "a ha lábam meg kékül, meg tudhatom, bennem van é még a gyermek" /lOl/. Krakovitzer Ferdinánd váci orvos szakértői véleményében elmondja, hogy "az ugy nevezett ku­tyatej, Euphorbíam, a kékkő, és nyetata vagy is sablna oly szerek, mellyek egyenként elvesztést okozni képesek, s már gyakorta okoztak is" /10,2/. - "Szánt szándékkal oldaladat ve­szedelmesen szorongadtad é, vagy egyéb erőszakos ugrásokat nem tettél é, vagy pediglen orvosságokkal nem éltél é azon okra nézve, hogy üdőtlen szülést magadnak okozhassál?" - kér­di a biróság egyik kihallgatás alkalmával, mintegy összefog­lalva a szokásos fizikai és gyógyszeres magzatelhajtási le­hetőségeket /10?/. Halvaszületett kisdedek elföldelése a bába feladata volt, a temetőben ásta el őket, skatulyában /104/; ugyanígy a keresztság nélkül elhalt csecsemőket a temető árkában /105/. ^A városban kevés exogámiával találkozunk. Néhol még a más városrészbe udvarolni járó legényekre is neheztelt a többi, nem lehetetlen, hogy ez a motivum rejtőzik Tóth János panasza mögött, aki a magistratushoz fordult, előadva, hogy fia Kisvácra, bizonyos Dede Klára nevű leányhoz ment, ott Simon Mártony és Vadkerti Mártony "nyőtelen legények bele

Next

/
Oldalképek
Tartalom