Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

- 640 által a paraszt legények musikájának el tiltására meg vetvén a parantsolatot, mai nap éczaki két óráig tanczolni engedték, magok pedig még helyt vévén a legényeknél vélek mulattak", s ha a kapitány utánuk menve le nem állította volna a zenét, "virrattig is a legénységet tanczolni s dobrozni Péntek napon engedték volna" /90/. Ugyancsak sulyosbitó körülménynek vették az eset pénteki napon történt voltát annál a két csizmadialegénynél, akik "al orczas ruházatban egj "bőgő hegedű musikalas mellet, mellyet Katona Venczel Cseh országi fi tett, ..... Péntek nap lévén számos népet "botránkoztattak" /9l/. Az "éjtszakának üdéjén dom"bérozni" kifejezés nagyon gyakran ismétlődik az iratokban, a legényekre állandó a panasz: "az Alsó városi iffiuság kivált ünnep napokon etzakán az utzákon pipázni és külön külön féle pajkosságokat követni, tudniillik a házak előtt lévő fákat, fenőket vagy köveket az utza közepére az utakra hempergetni, s az ablakokat verni, zörgetni, és be is ütni szokta", a hadnagy figyelje és figyeltesse őket /92/. Máskor az alsóvárosi legények éjjel 11 órakor az uccákon járkálva, fenyőgerendát fektettek keresztbe az utón, az őket a városházára bekisérő hajdúknak ellenszegültek /93/« A diákok csinytevéseiről is olvasunk, talán még az előbbieknél is több baj volt velük. A kurta kocsma, vagyis az engedély nélküli bormérés földesúri beneficiumot sértett, ezért büntetése az uriszékre tartozott, gyakran mért azonban ki a magistratus ilyen ügyben is büntetést. Toltak, akik a péntek mellett szerdán is böjtöltek/94/. A magistratus maga is szigorúan tartotta a pénteki böjtöt, e napokon kiküldött deputatusai minden alkalommal sajtot /ritkán túrót/ kaptak, bármilyen ügyben mentek is ki, az egyéb alkalmakkor járó pecsenye, szalonna, vagy más húsféle helyett. Szerencsére a vallás előirásai a szeszes italok fogyasztását nem korlátozták, igy mi sem akadályozta, hogy a deputátusakat péntekenként ilyen módon ne kárpótolják. A családi élet szokásai Az élet három szüksége közül^első a születés. Kezdetben szomszédasszonyok, idősebb, hozzáértő nők segédkeztek a kis váci polgárok világra jötténél, már az 1720-as években olvasunk azonban bábáról. Az első hivatalos összeirásban, 1749-ben számuk három /95/. Az egyházi források valamivel később szólnak rólukj olyan adattal, hogy szükségben kereszteltek, csak a század vége felé találkozunk. Szülésnél való közreműködésük esetenkénti dijazása mellett a várostól is kaptak fizetést, konvencióban bort, sört, gabonát.'Alkalmazásuk a magistratus feladata volt, a két város gyakran közös