Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - Baraczka István–Mályusz Elemér: Az evangélikus egyházi levéltárak aktuális kérdéseiről / 531–544. o.

- 536 delkezésükre áll. A kutatói statisztika ismerete nélkül nem állitható, hogy szakdolgozataik elkészítéséhez hányan használtak levéltári anyagot. Minden illetékesnek arra kell törekednie, hogy a levéltárnak ez a rendeltetése is beteljesedjék. A hiteles helyek intézményét részben elsorvasztotta, részben átformálta az idő, de a levéltárak legalább fenntartóik számára hiteles helyi szolgálatra készek és alkalmasak. Ebből két dolog következik. Az egyik az, hogy használtassanak is ilyénekül; és viszont ne helyettesítsük őket a levéltáron kivül elhelyezett s mást célt is szolgáló szekrények, pulpitusok, meg iróasztalfiókok kétes biztonságú rejtekeivel. Ezek ugyanis gazdát cserélve, rejtett kincseik az értékelésben is bekövetkező változások áldozatául eshetnek. Ugyanakkor a levéltár szakszerű és tárgyilagos értékelésével tartósan biztosítja az arra érdemes iratok fennmaradását. A dolog másik folyománya az, hogy a fondképző szervek tekintsék hiteles helynek a levéltárat egyrészt akként, hogy minden rendű és rangú iratot bizalommal helyeznek el bennég másrészt ugy is, hogy az iratokat egyedül hiteles formában bizzák a levéltár őrizetére* Ha a levéltáros hiján van a bizalomnak, ne a levéltárat sújtsák bizalmatlansággal. Az előbbin lehet segíteni, az utóbbiban nem szabad kételkedni. A levéltárba helyezett iratok, helyesebben a reájuk irott szövegek az elhelyező számára is egyedül hitelesként szolgáljanak. A sokszorosítás utján is előállított iratféleségek /határozatok, jegyzőkönyvek stb»/ nem, ezek eredeti és aláirt első példányai igen, ezek a levéltáréi. Ha a levéltár nem számithat a működő szervek tevékenységében keletkező valamennyi őrzést érdemlő irat hiteles formában való beáramlására, megbecsülésének fogyatkozása nélkül nem nézhet a jövője elé. De nem tekinthet a levéltár fenntartója sem enélkül ugy a levéltárára, mint amelytől az egyébként készséges szolgálat fogyatkozások nélkül elvárható. A levéltár fenntartójának meg kell teremtenie az intézmény eredményes munkájához szükséges feltételeket. El kell érnie, hogy az előbbiekben több oldalról értékelt iratok rendeltetésszerűen a levéltárba kerüljenek, hogy azok megőrzésére és megmunkálására hozzáértő személyek és megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre. Ugy érezzük, nem érhet a levéltári maximaiizmus vádja* ha szóTátesszük az elmondottakhoz a canonica visitatiok segítséget nyújtó lehetőségeit. Eem kételkedhet senki abban, hogy az eljáró kiküldöttek lelkiismeretesen ellenőrzik az ügyvitelben használt iratok teljességét, épségét és rendjét. Nagy segítség lenne arra törekedni, hogy az iratok a rendszeres ügyviteli használat multán, amikor azok levéltárérettekké váltak, teljességükben, és eredeti rendjükben jussanak levéltári gondozásba. Ennek elérése nem csupán az-