Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.
- 54 A.'. Tanácsköztársaság első napján 7 iratot iktattak, nagy hónap múlva, július 31-én 60-at. Március 21-én az első irat egy Bernből érkezett magánkérelem, július 31-én az utolsó a dortmund-i konzulátus magyar alkalmazottainak illet menyügye. A Tanácsköztársaság külkereskedelmi kapcsolataira vonatkozó forrásanyag zömét ld. a Küm. Gazd. pol. osztályán; 16 csomó. Iktatókönyvi bejegyzés: 1918. december 10-én 141.sz, a.. - az irat hiányzik. A bécsi svájci követség ezt a jegyzéket a közös külügyminisztériumhoz intézte. A jegyzéket a likvidáló külügyminisztérium a pesti német-osztrák követségen keresztül továbbította a magyar külügyminisztériumnak. A magyar külügyminisztérium válaszát viszont közvetlenül a likvidáló külügyminisztériumnak küldte meg. Ez a nem tul jelentós jegyzékváltás csak azért érdekes, mert a teljes diplomáciai zűrzavart illusztrálja. Svájc nem ismerte el sem a berni, sem a bécsi magyar képviseletet és csak a volt közös külügyminisztérium utján hajlandó Magyarországgal érintkezni. A magyarkormány pedig a likvidáló külügyminisztériumot nem tekintette önálló külügyminisztériumnak, - mint ahogy nem is volt az, és nem volt hajlandó a szokásos diplomáciai utón érintkezni vele. A bécsi követséget tájékozhatták a likvidációs ügyekről. A felszámoló Külügyminisztérium magyar biztosa, dr.Gratz Gusztáv lemondása után 1919. januártól Malcomes Gyula, /1919-178. 3.cs./ a ka + onai megbizott Takács-Tolvay József volt /1919: 867. 5.cs./utóbbit májusban leváltották a követség elleni támadásban való részvét elért. Az egész korszakban Szekfü Gyula volt a bécsi magyar levéltári megbizott. Iktatókönyvi bejegyzés: 1919. augusztus 9-én 3989. sz.a. - az irat hiányzik. OL.Küm. Prágai Követség. 1919.: 59. /l.cs./ OL.Küm. Prágai Követság. 1919.: 29. /2.cs./ A Külügyi Népbiztosság május 27-én felszólította Krejcsyt, hogy a magyar kormány nevében tiltakozzék "a csehszlovák kormány ama rendelkezésével szemben,
