Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - FIGYELŐ - Padányi Gulyás Gyuláné: Új kutatási szabályzat a francia levéltárakban / 482–485. o.
- 484 A továbbiakban a kérőlap ként rendszeresítendő nyomtatvány alaki feltételeiről, súlyáról /legalább 180 gramm/, a kitöltés módozatairól /tintával, saját kezűleg,^ hogy szükség esetén a kézírás Összehasonlítható bizonyítékul szolgáljon/ intézkedik a Levéltári Igazgatóság rendelete. A kettőbe hajtott /perforált/ kérőlap felső lapja a kutatásra kiadott iratokról számsorrendben vezetett nyilvántartásba kerül, mig az alsó rész előbb őrjegyül szolgál az irat helyén, majd egy, a kutatókról név szerint összeállított és kezelt nyilvántartásba helyezik. Az egy alkalommal egy személynek kiadható anyag menynyiségát a miniszteri rendelet egy kötegnyi vagy egy doboznyi iratban maximálja. A végrehajtási utasítás szerint legalább 15 tétel /irat/ lehet ez a mennyiség - ezen felül az illető levéltár vezetőjének véleményétől függően változhat. Ugyancsak a levéltárvezető állapítja meg, hogy levéltára anyagából mi az, ami rongálódás! veszély miatt eredetiben nem adható a kutató kezébe. /Az erről készített jegyzéket köteles a kutatóteremben kifüggeszteni./ Ezek az iratok mikrofilmen vagy egyéb formában tanulmányozhatók. Egyes tudósok természetesen kivételes elbírálásban részesülhetnek, ha például paleográfiai tanulmányozás céljából kérik az eredetit. Megszigorították a kutatásra történő irat kölcsönzés lehetőségét és módozatait, hivatkozva a visszálésekre, az iratokat fenyegető veszélyekre, s arra, hogy az iratkölcsönzésre a kutató nem formálhat jogot, azt legfeljebb szívességképpen kérheti. Itt különösképpen előtérbe kerül a levéltárvezető egyéni mérlegelése ás döntése. Magánjellegű, főképp genealógiai kutatások céljára semmiképpen sem szolgáltathatók ki iratok, az egyházi anyakönyvek pedig csakis mikrofilm formájában. A tudományos kutatómunka természetesen kedvezőbb elbírálásban részesül. Iratkölcsönzési kérelem sohasem vonatkozhat nagyobb sorozatokra, csakis pontosan körülhatárolt, egyes tételekre. A miniszteri rendelet előírja a speciális iratkölcsönzési kérőlap alaki feltételeit. A kérőlapot a levéltáros /akinél a kérést benyújtották/ láttamozza, s átküldi a szóbanforgó iratot őrző levéltárnak. Alapvető körülmény, hogy levéltári iratot csakis valamely közlevéltárban, annak megfelelő helyiságében lehet kutatni; a kikölcsönzött dokumentum - ha súlya, rongáltsági állapota, terjedelme stb. nem akadályozza a postai szállítást - megfelelően leszámozva, lebélyegezve kizárólag egyik levéltárból a másik levéltárba kölcsönözhető, legföljebb 2 hónap időt a r t a mr a. Az iratkölcsönzési kérőlapon a kutatás tárgyát a lehető legrészletesebben és legpontosabban kell megadni, hiszen a kutatás tudományos jellegének elbírálásától függ a kölcsönzés engedélyezése.