Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - HUNGARICA - Bácskai Vera: Magyar vonatkozású levéltári anyag Angliában és Belgiumban: hungarica-gyűjtő tanulmányutam eredményeiről / 446–457. o.

-,456 totta azt. /Jellemző, hogy az első szállítmány kiárusításánál el is titkolták, milyen bort mérnek ki, hogy ne diszkreditálják a magyar borokat./ A magyar borszállitmány minőségi vizsgálatairól készitett jegyzőkönyvek nyilván érdeklődést fognak kiváltani az agrártörténészek körében. Számos irat foglalkozik az egyéb magyarországi termények és termékek /bőr, dohány, borkő, hamuzsir, szőrme, pálinka, méz, viasz, gyapjú, sózott hus/ behozatalának problémáival. A belga-magyar kereskedelmi kapcsolatok kialakulásának fő feltétele a Trieszt-Ostende-i kereskedelem megszervezése volt. Snnek kérdéseivel és nehézségeivel /hajó-kapacitás kihasználatlansága, szállítási késedelmek stb./ számos memorandum és feljegyzés foglalkozik. A különféle kéziratok gyűjteményében is található néhány érdekes magyar vonatkozású irat. így pl. Beatrix 8 darab eredeti levele körmöci kamarásához 1486-1492-ből, Mária királynő könyvtárának leltára stb. A brüsszeli Királyi Könyvtárban /Európa egyik legmodernebb, gépesített könyvtárában/ őrzött magyar vonatkozású kéziratok egy részének forrásértékét nehéz lenne felbecsülni, mert flamand nyelven íródtak, s így legfeljebb tartalmukat tudtam megközelítő pontossággal megállapítani. így például csak felületes képet kaptam Dr.F.A. Westphalen lovag 17. század eleji magyarországi útjáról készitett feljegyzéseiről, aki - amennyire meg tudtam állapítani - útja során érintette Győrt, Pozsonyt és néhány felvidéki helységet. Érdekesek Duplessis ezredesnek 1651. évi magyarországi útjáról /Győrről, Komáromról és Pozsonyról/ irott rövid utijegyzetei is. -A gyűjteményben sok érdekes rajz, valamint ismert és kevéssé ismert magyarországi vonatkozású személyekről vagy helységekről készült metszet is található. Szakember tudná csak megállapítani - főleg a szignálatlanokról - hogy ismertek-e, vagy ismeretlenek Magyarországon. Ismeretlennek és érdekesnek véltem egy 15. századi Froissart krónika-töredéket tartalmazó kézirat miniaturáját, mely - a katalógus szerint - a törökök vereségét ábrázolja Magyarországon 1J85ben. Egy 17. századi album számos vizfestményt és rajzot tartalmaz Magyarországról, igy a mohácsi csatáról, Tokaj, Szigetvár ,. Székesfehérvár és Kanizsa ostromáról stb. Bertryn antverpeni jegyző városa történetéről irott könyvében szereplő szignálatlan, Budát és Fehérvárt ábrázoló 17. századi metszetei közül az első ismertnek tűnt nekem,^értékét a korabeli kézírásos, flamand feljegyzés növeli. Érdekes még egy 17. századi francia nyelvű Európa földrajzát leiró mü Magyar-