Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - HUNGARICA - Bácskai Vera: Magyar vonatkozású levéltári anyag Angliában és Belgiumban: hungarica-gyűjtő tanulmányutam eredményeiről / 446–457. o.

- 452 "Világi örömre az niavalia de jut Kin mögh thert bűnösnek szive röpös es fut Véletlenül ember diczessegre is iut Hogy ha vigh orczaval viseli el az but." Figyelemre méltó Sdward Brown magyarországi utinaplójának kézirata is. Ezek a valóban útközben készitett jegyzetek szolgálhattak a később kiadott utleirás nyersanyagául. Értékes kiegészítései a naplónak a szerző Magyarországról irott levelei, és a magyar városokról, viseletről stb. készitett raj zai. Gazdag és érdekes tényanyagot tartalmaznak a török kiűzéséről az 1683-1688. évi bécsi követ jelentések itt őrzött másolatai. Különösen érdekesek a Buda ostromáról szóló "helyszini tudósitások": a "Buda alatti táborból" keltezett jelentések, a megfigyelőként ideküldött, vagy a felszabaditási harcokban részt vett angol személyek levelei és naplórészletei, például Clarké Robot és Montjoi levelei. A jelentések mellékleteiben számos korabeli röpirat és nyomtatvány található Buda felszabadításáról, közöttük egy, az irodalomban tudomásom szerint eddig nem emiitett belga nyomtatvány: "Premier avis de la Prise de Buda" /Bruxelles 1686.

IX.8./ Nagy számban találtam olasz nyelvű tudósításokat, naplókat, leveleket a Thökoli és Rákóczi szabadságharcokról is. Ezek forrásértékét azonban hiányos olasz nyelvtudásom miatt nem tudtam megállapítani. A különböző angol gyűjteményekben folytatott kutatásaim során világossá vált, hogy a Public Record Officeban őrzött külügyi anyag korántsem teljes: a vezető külügyi tisztviselők az iratok egy részét másolatban, de néha eredetiben is. maguknál tartották, ás ezek aztán egyéb családi iratokkal együtt, vagy külön gyűjteményként különböző intézmények birtokába kerültek. Bár a British Museumban és Oxfordban talált külügyi anyag nagy része azonos volt a Public Record Officeban orzöttel, mégis akadt közöttük fontos kiegészítő anyag is. így például a British Museumban őrzött Palmerston iratok Ausztriára vonatkozó része /1846-1848/ néhány egyezés mellett értékesen egésziti ki a^ublic Record Officenak Magyarországra vonatkozó, Haraszti Éva által publikált anyagát. Anglia számos közgyűjteménye - és feltehetően sok magángyüjtő is - őriz Kossuth leveleket és kéziratokat. A British Museumban hét, 1850, 1852-53, 1856-58-ban kelt, tudomásom szerint Magyarországon még nem publikált eredeti Kossuth levelet találtam. A gyűjtemény 1961. évi szerzeménye egy 3artók kézirat, ezen kivül a magyar zenetörténet számára talán nem lenne érdektelen a Whitaker gyűjtemény sem,