Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - HUNGARICA - Bácskai Vera: Magyar vonatkozású levéltári anyag Angliában és Belgiumban: hungarica-gyűjtő tanulmányutam eredményeiről / 446–457. o.

- 449 sabb és eredményesebb volt: elég nagy korszak - 1810-1867 követ jelentéseit illetve a követeknek adott utasításait tudtam átnézni. /Az 1848-49. évek iratanyagát átugrottam, mert azok magyar vonatkozású forrásait Haraszti Éva kutatta és publikálta. / Az 1848 előtti jelentések magyarországi hireiben is dominálnak az országgyűlési tudósítások. A 18. században is szokásos rövid összefoglalók és nyomtatott mellékletek mellett itt - főleg az 1825. évi diétára vonatkozóan - jegyzőkönyvi pontosságú, Magyarországon készült "naplók" /Dessewfy tollábóVdokumentálják a követ jelentéseket. Az 1840-es évek adatait 31ackwell magyarországi és országgyűlési tudósításai teszik értékessé, közöttük jónéhány olyan is, mely nem található meg a Magyar Tudományos Akadémia kéziratgyüjteményében őrzött Blackwell-másolatok között. A híranyagból kiemelném a koleramozgalmakról, az 1838. évi pesti árvízről készített jelentéseket. A Magyarországról szóló, ekkor még kis számban található átfogóbb jelentések közül talán említésre méltó egy 1811. évi részletes, történelmi, földrajzi stb. adatokat is tartalmazó leirás, néhány 1812. évi tervezet az angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok fellendítésére, Frazer 1837. és W. Sanford 1838. évi részletes jellemzése az ország társadalmi és gazdasági helyzetéről és közhangulatáról. Utóbbi részletesen kifejti a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről alkotott véleményét is. Az 1850-1867. évi anyagban a Magyarországra vonatkozó jelentések számának és terjedelmének növekedése is jelzi, hogy ebben az időszakban az angol kormány Ausztriával kapcsolatos politikájában jelentősebb szerepet kapott a magyar kérdés. Az 50-es évek elején még az emigrációval kapcsolatos kérdések dominálnak: sok érdekes adat és értékelés található az emigráció tagjairól és tevékenységükről, az angol kormány álláspontjáról a felmerült problémákban és az osztrák kormánnyal ez ügyben folytatott tárgyalásokról. Az 50-es évek végén mind gyakrabban küldik a követség beosztottjait Magyarországra tájékozódás céljából, s a követ jelent esek elkészítésénél a bécsi udvari körök tájékoztatása mellett mindinkább alapul veszik a kiküldöttek személyi tapasztalatait, a magyar politikai élet vezetőivel folytatott beszélgetéseit is. így pl. Fané tanácsos Bécsben 1859

.XII.3-án kelt^75 oldalt kitevő Magyarország helyzetéről készített jelentésében is elsősorban a novemberben Pestre küldött Dunlop tanácsos tájékoztatását vette alapul. E követ jelentések természetesen nem tartalmaznak szenzációs újdonságokat, többnyire a kor általános ismert eseményeit rögzítik. Mégis érdekesek az egyes eseményekhez fűzött kommentárok, helyzetértékelések, az ország helyzetéről, a pártprogramokról, a politikai vezetőkről alkotott vélemények. E korántsem pártatlan, korántsem teljesen objektív