Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Iványi Emma: Hont megye és a kishonti járás / 440–445. o.

-.443 " nasszal fordult, hogy a megye aránytalanul megterheli. Ezzel szemben a megye nem kisebb érvet hozott fel, mint azt, hogy a járás a valóságnak nem megfelelő, szándékosan meghamisított összeirást nyújtott be, amit elfogadni nem lehet. A megye állítása szerint a kishonti járás parasztsága az összeírás előtt eladta marháját, utána pedig uj állatokat vett. A kishonti iparosok az Alföldön adják el árujukat, ám ebből származó jövedelmük az összeírásban nem szerepel, pedig, ha semmijük sem terem, akkor is jól megélnek. A járásban élő sok gazdag kereskedő földet, állatot szándékosan nem tart, sőt többen el is bujdostak az összeírás elől: "...nehéz az ilyen conscriptiokkal az igaz proportiot kitanulni" - állapítja meg a megye, hiszen még eskü alatt sem vallják az igazat./22/ 3árhogyan is volt, a járás adóügyben is önállóan lépett fel és 1698 február 4-én Rimaszombatban tartott közgyűléséből Nógrád és Gömör megyével kapcsolatos adóvitája megtárgyalására a nádorhoz küldte alispánját, Török Andrást és Sipos János aljegyzőt./23/ 1699 március 5-én ugyanott tartott közgyűlésükből pedig ismét két követet küldtek, saját járásuk külön ügyében, Kubinyi Ádámot és Sipos János ti/24/ Kishont önállóságát a Rákóczi szabadságharc alatt is igyekezett fenntartani. Rákóczi ugyan Hont megyével együtt hívta meg az országgyűlésre, de a járás külön, saját nevében kiadott feliratokat küldött a fejedelemnek s a hadiköltségekről is külön számolt el. Az 1729. évi országgyűlés igyekezett nyugvópontra juttatni a kérdést, 23. törvénycikkében foglalt határozatokkal. Meghagyta a járásnak a külön alispán, szolgabíró, esküdt választásának jogát s bizonyos korlátok között a külön közgyűlés és törvényszék tartásának lehetőségét is, azzal a feltétellel, hogy a járás minden ténykedéséről köteles számot adni Hont megyének, amelyhez továbbra is tartozik. A porták összeírása, a katonai beszállásolás és az előfogatok ügyében legcélszerűbb, ha érdektelen személyek végzik az összeirást a megyében ás a járásban is; a múltban ugyanis ezen a téren volt köztük a legsúlyosabb ellentét. Adóügyeiben ezek után a járás szintén Hont megyének tartozik számadással. Az együttműködés a későbbiek során sem volt kielégítő. Végül is az 1802. év 9.te. elválasztotta a járást Hont megyétől, de kis terjedelmére való tekintettel nem alkotott belőle önálló megyét, hanem Gömör vármegyéhez csatolta./25/ Ezzel a kishonti "kerület" végleg elszakadt Nagyhont vármegyétől, s ezután nyerte Gömör vármegye a Gömör-Kishont nevet.