Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.

népbiztos néhány hétig Becsben tartózkodott, s ezalatt, nem hivatalosan o intézte a követség ügyeit. Július 17-én a Forradalmi Kormányzótanács 3öhm Vilmost nevez-e ki bécsi követté, aki három hátig viselte követi tisztségét. Augusztus 9-én a Külügyminisztérium táviratban utasito+ta 3öhm Vilmost, hogy hivatalát adja át Marsovszky Móric követségi tanácsosnak./41/ Marsovszky Móric a Király Személye körüli Minisztérium volt -tisztviselője a polgári demokra + ikus köztársaság és a Tanácsköztársaság alatt végig a követségen teljesített szolgálatot, először a közigazgatási, majd a kormányzati osztályt vezette. Augusztusban a követség ideiglenes ügyvivője lett Gratz Gusztáv októberi kinevezéséig. A Prágai Követség iratai 1. A Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság alatt Prágában nem volt elismert magyar követság, a magyar kormánynak az egész korszakban, 1918 decembertől csak megbizottja volt Csehszlovákiában. A Prágai Követség megjelölést azonban mégis használjuk, tesszük ezt elsősorban azért, mert az 191819-es iratanyag az 1920 után elismert magyar követség fOndjának szerves részét alkotja. A Prágai Követség megfogalmazása csak levéltári szempontból indokolt, annak ellenére, hogy a Külügyminisztérium, majd a Külügyi Népbiztosság és a prágai megbizott Írásbeli érint kezesében a "követ" vagy "követség" cimet használták. A magyar megbizottat, dr. Krejcsy Rezsőt 1918 december 6-án nevezte ki a kormány. Krejcsy a Tanácsköztársaság alatt is Prágában maradt és augusztus 1 után sem hivták azonnal vissza, csak 1919. december végén rendelte haza a Külügyminiszt érium. A követség "kancelláriája" - ahogyan Krejcsy nevezte egy prágai hotelben a 31auer Sternben volt, személyzete két -titkárból és a szolgai teendőket végzS szállodai alkalmazottakból állt./42/ Krejcsy 1919. január' 15-én adta á+ megbizóleveiét Karel Kramarnak, a Csehszlovák Köztársaság els5 miniszterelnökének. Kramar ekkor közölte Krejcsyvel, hogy "... Magyarországnak az antant kormányok által leendő elismeréséig kormánytól kormányhoz való összeköttetésbe nem léphet, a. politikai és katonai függő kérdések elrendezésére vonatkozó kormány megbizat ás jogosultságát nem ismerheti el..." de "...hasznosnak véli olyan magyar képviselőnek Prágában való tartózkodását, aki a Magyar- és Csehország között függőben lévő szá-