Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - Csendes László: A magyar katonai térképezés kezdetén: 50 éve kezdte meg munkáját a Magyar Katonai Térképező Csoport / 335–347. o.

- 344 A Tanácsköztársaság leverésével a már-már kialakult szervezeti, felszerelési egység újra felborult. Az antant még júniusban a Tanácsköztársaság kormányához intézett jegyzékében követelte az északi arcvonalon előnyomuló Vörös Hadsereg megállítását, a csapatok demarkációs vonalra történő visszavonását. Ennek fejében Ígéretet tett, hogy a Tiszáig hatoló román csapatok kiürítik a Tiszántúlt. Hogy ez mennyire nem igy történt, annak bizonyítéka, hogy 1919. augusztus17-én a megszálló román csapatok a Magyar Katonai Térképező Csoport felszerelését és térképkészletét magukhoz ragadva elhurcolták./41/ Hasonló sorsra jutott a Vörös Hadsereg kb. 750 repülőgépe, melyből 640 darabot a megszállók elvittek, vagy elpusztítottak, a fennmaradó 110 db-ot pedig a Légügyi Ellenőrző Bizottság parancsára szét rombolták./42/ x Nem törekedtem a mindenáron való teljességre, de szükségét láttaan legalább körvonalaiban vázolni a Vörös Hadsereg töretlen szervezési, térképkészítési, térképellátási biztosítását, hibáival és eredményeivel együtt, amelyeket a korábbi szakirodalom részben vagy egészében elhallgatott, illetve csak egy-két mondattal méltatott. Amint a felsorolt tények bizonyítják, hamisak azok a korábbi megállapítások, amelyek szerint a magyar katonai térképezés 1920-ban kezdte meg munkáját. Rövid emlékeztetőmben csupán a megindulást közvetlenül megelőző körülményekre, valamint a Magyar Tanácsköztársaság idején végzett tevékenységre kívántam választ adni. A magyar katonai térképezés megalakulásának negyedszázados évfordulóját viharban, a II. világháború zivataros viharában élte át hazánk. A jelenlegi ötven éves évforduló eredményekben gazdag térképező tevékenységgel bizonyítja katonai térképezésünk töretlen fejlődését, a Térképészeti Intézet valamennyi dolgozójának odaadó akarását. Katonai és polgári térképezésünk valóra váltotta a fél évszázada felvetett és mindkét részről jogosnak vélt elgondolásokat, és ezzel biztosítja mind a hadsereg, mind a népgazdaság igényeinek megfelelően a korszerű térképekkel való ellátást. Immár valóra váltak Tóth Ágostonnak, a topográfiai térképezés magyar úttörőjének szavai: "Ne legyünk kárhoztatva az idegen, a külföld munkálatait csodálni... foglaljuk el minket megillető méltó helyünket... mutassuk meg, hogy magyarhon fiaiban nem hiányzik sem a tehetség, és. képesség, sem az akarat és buzgóság." /43/