Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - Csendes László: A magyar katonai térképezés kezdetén: 50 éve kezdte meg munkáját a Magyar Katonai Térképező Csoport / 335–347. o.
- 337 vagon térkép/7/ képezte a megalakítandó intézmény teljes készletét. Munkájához a IBécsi kapu tér 4. alatti, a mai Országos Levéltár épületének 32 helyiségét kapta meg. Hajts ezredes a kapott megbizás alapján Kirchlechner Károly alezredes, valamint Kogutowicz Károly bevonásával - szűkebb bizottságot alakitva - "Emlékiratot" szerkesztett az "Országos Térképász és Földiéire Intézet" megalapítására. /8/ Az Emlékirat szerint az intézet szervezete polgári jellegű lenne, de - amint irják - "egyelőre a hadügyminisztériumnak rendeltessék alá." hz Emlékirat alapján a Hadügyminisztérium Révy Kálmán vkt. alezredes közreműködésével minisztertanácsi előterjesztést készitett az "Országos Katonai Térképészeti és Földiéire Intézet" felállítására és szervezésére./9/ Már az előterjesztés cime elárulja, hogy a polgári jelleget elvetve katonai szervezéssel kívánták megoldani a feladatot. A minisztertanácsi előterjesztéshez Szende akkori pénzügyminiszter kivételével valamennyi miniszter hozzájárult. Mivel a pénzügyminiszter - "más irányú előterjesztést fogok tenni"/10/ - megjegyzést vezette rá az előterjesztésre, annak megtárgyalására nem került sor. Jellemzően világítja meg a felállítandó intézet árt folyó harcot a Magyar Földrajzi Társaságban a fenti eseményekkel csaknem azonos időben lefolytatott ülés jegyzőkönyve/11/ /1919. jan.16./, amelyben a következőt olvashatjuk: - "Kogutowicz K. indítványozza, hogy indítson a Földrajzi Társaság mozgalmat egy magyar állami térképíró és földleiró intézet sürgős felállítása iránt... Ebben az Intézetben nyerhetnének alkalmaztatást a honvédség ás a volt közös hadsereg ama magyar honos tisztjei és altisztjei, akik a bécsi intézetben szakképzésben részesültek. Az intézet állana: egy térképező^ térképíró, műszaki, sokszorosító és földleiró csoportból"... Ugyanitt olvashatjuk: - "Kogutowicz Karoly jelenti, hogy a hadügyminisztériumba beosztott katonai térképészek be akarnak lépni a Társaságba és annak kebelében egy térképészeti szakbizottságot óhajtanak létesíteni. - Választmány ezt örömmel veszi tudomásul". Sürgősen cselekedni kellett. 1918 végén, valamint 1919 elején az akkori Magyarország területére mélyen benyomultak a csehszlovák, román, délszláv és francia burzsoázia csapatai. Fegyveres erőik létszáma és tevékenysége arra engedett következtetni, hogy behatolásukat tovább kívánják folytatni. A magyar hadsereg szervei, dandár- és kerületparancsnokságok, a Földtani Intézet és más polgári szervek egymás után küldték térképigénylésüket./12/ A felmerülő igények kielégítetlen volta szervezetlenséget, komoly vezetési hibát okozott volna, ezért- a vezetői gondolkodásmódot jellemzően a problémákat döntésekké érlelve, intézkedésekké, parancsokká fogalmazva, 1919. február 4-én kelt hadüg^miniszteri rendelettel létrejött a MAGYAR KATONAI TÉRKÉPEZŐ CSOPORT, ame-