Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - Kávássy Sándor: Adalékok a Nagyatádi-Szabó-féle Népgazdasági Minisztérium történetéhez / 327–335. o.

- 329 szabályozta•3uza Barna és Nagyatádi Szabó hatáskörét, és egyben kimondta, hogy Népgazdasági Minisztérium elnevezéssel uj minisztériumot állit fel, elvi döntésként leszögezve, hogy a földosztást a földművelésügyi miniszter inditja meg, de a népgazdasági miniszter hajtja végre, s igy a "birtokpolitikai reformmal kapcsolatos összes ügyek, amennyiben azok nem az általános termelési politikára vonatkoznak"'^ a népgazdasági miniszter hatáskörébe fognak tartozni. A földmüvelés és az általános termelési politika irányitása, valamint a felosztásra nem kerülő földek ügyei ellenben továbbra is a földmüvelésügyi miniszter irányitása alatt maradnak./7/ Miután a fenti döntést nyilvánvalóan tárgyalások előzték meg, és mivel a népgazdasági miniszter hatáskörét elsősorban a földmüvelésügyi miniszter hatásköréből hasították ki, elsőrendűen fontos volna, hogy ismerjük azokat a tárgyalásokat, amiket ez ügyben 3uza Barna és Nagyatádi Szabó folytattak. Ugyanígy fontos volna ismerni azokat a tárgyalásokat is, amik a kérdés megoldására a miniszterelnökkel ás más miniszterekkel történtek. Nem utolsósorban jó volna tudni, hogy kitől származott az uj minisztérium elnevezése. Székre, valamint más, források hiányában fel sem vethető'kérdésekre, ez idő szerint választ adni nem tudunk. Mindenesetre tény, hogy az ismertetett döntést gyorsan követték az intézkedések. A miniszterelnök már a február 4-i minisztertanácson bemutatta a Népgazdasági Minisztérium megszervezéséről szóló törvényjavaslatot, amit a minisztertanács jóvá is hagyott, azzal a kikötéssel, hogy a felállítandó minisztérium pénzügyeinek intézése a Pénzügyminisztérium hatáskörébe fog tartozni, A kérdésünk vonatkozásában e tekintetben is nyomasztóan fennálló forráshiány következtében, sajnos nem tudunk választ adni arra, hogy ki, illetve kik készítették el a törvényjavaslatot, és hogy volt-e lényeges különbség a javaslat és a már elfogadott törvény között. Abból azonban, hogy a minisztertanácsi jegyzőkönyv tanúsága szerint a javaslat nem váltott ki vitát, arra következtethetünk, hogy a javaslat simán, lényeges változtatások nélkül lett törvénnyé. A javaslat elfogadása után a miniszterelnök Nagyatádi Szabó István személyében az.onnal indítványt tett a kinevezendő miniszterre, amit a minisztertanács - miként az előzmények alapján világos volt - elfogadott. Ezután Nagyatádi Szabó emelkedett szólásra, aki a mellé kinevezendő államtitkári tisztség betöltésére Szemző Ernőnek, a Kisgazda Párt országos ügyvezetőjének kinevezését hozta javaslatba, amihez a minisztertanács ellenvetés nélkül hozzá is járult./8/ Ugy látszik azonban, hogy Szemző kinevezésével kapcsolatosan a következő napokban valamelyes problémák merülhettek fel, mivel azt a február 7—i minisztertanácson Nagyatádi Szabónak ismételten is szóvá kellett tennie, és másodszor is el kellett fogadtatnia. /9/