Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.

- 31 iratanyagát ás 1950-tol kezdve folyamatosan átadta az Országos Levéltárnak. A Bécsi Követség, a berni és prágai képviseletek polgári demokratikus kori és tanácsköztársasági iratait ma már az Országos Levéltár' II. osztálya eredeti rendjükben, rendezett állapotban őrzi a külügyminisztériumi levéltárban, a K 81, K 84 és K 96 törzsszámok alatt. Kivételt képez a Berni Követség fondjában Bédy-Schwimmer Róza két csomó iktatatlan politikai levelezése, amely rendezetlen, s egykorú iratkezelési rendje sem állapitható meg. Az iktatókönyvek alapján rekonstruálható, hogy a Bécsi Követség anyaga viszonylag teljes. A berni és prágai képviseletek iratanyaga valószinüleg hiányos, a teljesség megállapításához szükséges iktatókönyv csak a Berni Követség anyagában maradt, de az is csak töredék. A bácsi, berni és prágai iratanyag az emiitett képviseletek összefüggő, szerves regisztraturája. Természetesen működésük során a Külügyminisztériumhoz /Külügyi Népbiztossághoz/ és más hatóságokhoz intézett jelentéseik, átirataik feltehetően megtalálhatók ezen hatóságok iratanyagában is, vizsgálódásunk azonban erre nem terjedt ki. Előfordulhatott továbbá az is, hogy a volt közös követségek és konzulátusok közül azok, amelyek 1919 első felében osztrák képviseletekké alakultak át, a Tanácsköztársaság idején keletkezett magyar vonatkozású iratanyagukat később átadták a magyar követségnek, - amint az Hágában is történt. A Hágai Követség iratai között /K 88/, - /1-9 csomó/ néhány, az 1913-19-es évekből származó ügyirat van, amely a felszámoló k.u.k. amsterdami konzulátus irattárából került 1920 után a magyar követségre. - A közös diplomáciai képviseletek a háború alatt csak Németországban és a semleges országokban működtek, 1918-19-es iratok átadására tehát csak itt kerülhetett sor, az antant országokban és az Egyesült Államokban nem, miután ezekben az országokban a hadüzenet pillanatától megszűntek az osztrák-magyar követségek és konzulátusok. A Tanácsköztársaság három diplomáciai képviseletének iratain kivül a párizsi főkonzulátus fondjában /K 68/ két csomó /120-12I cs./ 1918-19. évi, különbözS provenienciáju, francia nyelvű iratanyag van, amelyet valószinüleg a trianoni báketárgyaláson résztvevő magyar delegáció részére állitottak össze. Ez az anyag részben a román megszál-