Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Simonffy Emil: Az 1919-es nagykapornaki termelőszövetkezet iratai / 225–232. o.

- 230 A főintéző több alkalommal írásbeli körrendeletet is adott ki valamennyi gazdaságkezelőnek általános jellegű rendelkezésekkel. Széket az ispánoknak meg kellett őrizniük. Néhány esetben előfordult, hogy Paál az egyes gazdaságvezetőknek külön is adott Írásbeli rendeletet. A főintéző rendelkezéseiből kibontakozik előttünk a nagykapornaki termelőszövetkezet vezetésének és gazdálkodásának töredékes képe. Ez a vezetés nem sokban különbözött a korábbitól. Paál Dezső, ez a régi vágású gazdatiszt, hasonlóan irányította volna a rábízott gazdaságot tőkés viszonyok között is. A gazdaságban termelőmunka folyt, hét hold kivételével nem maradt vetetlen terület, a munkaerőhiány és a nehézségek ellenére sem következett be lemaradás. A termelés folytonossága tehát biztosítva volt, és a gazdaság jelentős mértékben hozzá tudott járulni a városok, elsősorban Nagykanizsa ellátásához. A Termelőszövetkezet nehézségei és tervei Az iratokból kibontakoznak a gazdaság fejlesztésének tervei is. Az 1919-20-as gazdasági év tervei még a pillanatnyi szükséglet ás a felsőbb rendelkezések figyelembe vételével készültek. A fő feladat az volt, hogy minél több élelmet • adjanak a városnak, és nyersanyaggal lássák el az ipart. A vetésterv világosan tükrözte ezt a célt. A belterjes müvelés fejlesztésére, megfelelő trágyázás kialakítására is készítettek terveket. A jezsuita gazdaság egy kis gőzerővel működő darálómalommal rendelkezett Nagykapornakon. Ezt a kis üzemet kívánták nagy őrlőmalommá fejleszteni. Sz a malom a környék kisparaszti gazdaságainak az igényét is kielégítette volna. A malom gőzgépe villamos áramot is termelt volna, amely ellátta volna e Termelőszövetkezet központját és a nagykapornaki majort villamosenergiával. A terv valóra váltásának első lépései meg is történtek. A helyi és a járási, majd a megyei tanács is magáévá tette az ügyet. Elkészültek a műszaki tervek. Megkezdődött a gyárakkal a levelezés. A malomgépek és a villamosításhoz szükséges berendezések megrendelése meg is történt. Leszállításukra azonban a tanácshatalom fennállása alatt nem került sor. A másik terv már közvetlenül szolgálta volna a szövetkezeti tagok életkörülményeinek a javulását, elsősorban az igen nyomorúságos viszonyok között élő orbányosfaiakét. Itt az urasági kastély már évtizedek óta lakatlan volt, pusztulásnak indult. Ebből a kastélyból lakásokat kezdtek