Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Degré Alajos: A zalaszántói községi munkás-, katona- és földmíves tanács iratai / 214–221. o.
- 220 Természetesen a jegyző jóval nagyobb befolyással volt a községi tanácsokra, mint ahogy jelentéseiben feltüntetni igyekszik. Erre mutat az is, hogy amikor a Járási Direktórium közölte, hogy minden eddigi fegyvertartási engedély érvényét vesztette és bevonandó, Glazer a községi tanács nevében kelt felterjesztésében 25 puska és 6 pisztoly megtartásának engedélyezését kérte, a közbiztonság fenntartására. Ebből 10 puskát a tanács részére, 1 puskát és 2 pisztolyt a jegyző részére kért meghagyni./16/ Az iratok tehát bőségesen tájékoztatnak arról, hogy milyen volt a viszony a jegyző és a tanácsok között. Képet alkothatunk arról is, hogy milyen funkciókat láttak el a tanácsok, illetve az intézőbizottságok. Nagyon kevés adat van azonban arra, hogy mikor üléseztek, és milyen határozatokat hoztak a tanácsok. Egy erre utaló feljegyzés: a Keszthelyi Járási Direktóriumnak arra a kezdeményezésére, hogy külön "Balaton vármegyét" létesitsenek, ás nyomtatványon csatlakozásra hivta fel a községeket, a jegyző ráirta: "Gyűlés Zalaszántó 7.13, Vindornyálak V.14. Nyilatkozatok aláirva beküldve Y. 18. " Ezzel a kérdéssel tehát tanácsülésen foglalkoztak. Csak a Járási Közigazgatási Hivatal értesítéséből tudjuk meg, hogy május 3-án a Zalaszántói Tanács engedélyezte a hittannak az iskolában való tanitását, amihez a Járási Közigazgatási Hivatal vezetője nem járult, hozzá. A Járási Direktórium június 7-i iratából értesülünk, hogy a Yindornyalaki Községi Tanács üléseit az iskolában szokta tartani, amit a Járási Direktórium eltilt, mert az iskolát befüstölik ás piszkitják./17/ Ezek az adatok a tanács üléseiről nagyon hiányos ismereteket adnak. ,Ez a kevés adat is megcáfolja azonban a Horthy korszakban a Zala megyei tanácsköztársasági eseményekről kiadott könyvnek azt az állítását, hogy Zalaszántón a község lakosai lemondásra kényszeritették a már megválasztott helyi tanácsot, és ezt csak az oda hivott karhatalom iktatta újra hivatalába./!&/ A Szántói Községi Tanács elnöke ugyanis mindvégig Kígyós Ferenc, a régi községi bíró volt. Amellett az ilyen nagysúlyú esemény valamilyen módon jelentkezett volna a körjegyző irataiban is, hisz a karhatalom elszállásolásáról, élelmezéséről gondoskodni kellett, erről pedig valamilyen irott feljegyzés keletkezett volna. A fenti adatok éppen arra mutatnak, hogy a magasabb szervek elégedetlenek lehettek volna a községi tanács működésével /ál— latösszeirás megtagadása/, de ezekért még csak Írásbeli megrovást sem kaptak. •
