Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szűcs László: A Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa / 16–28. o.

- 21 Külügyi népbiztos: Kun Béla, Ágoston Péter és Pogány József. Munkaügyi és népjóléti népbiztos: Bokányi Dezső és Guth Antal. Német népbiztos: Kalmár Henrik. Huszin népbiztos: Stefán Ágoston. Pénzügyi népbiztos: Székely Béla és Lengyel Gyula. Szociális Termelés népbiztosa: Varga Jenő, Dovcsák Antal, Hevesi Gyula, Rákosi Mátyás és Kelen József. /Tanácsköztársaság, 1919. április 5. 10.szám./ A Forradalmi Kormányzótanács helyzete, jogállása lényegében nem változott: továbbra is legfőbb államhatalmi és egyben legfőbb államigazgatási szervként működött. A bizonyos személyi változáson tul az uj vonás, forma szerint az volt, hogy megszűnt a helyettes népbiztosi intézmény s egyegy népbiztosság valamennyi^vezetője népbiztosként végezte a továbbiakban a munkáját. Érdemibb változás voltba Kereskedelemügyi Népbiztosság megszűnése s ügyköre egy részének a Belügyi Népbiztossághoz való áttétele. Lényeges változás volt a Szocializálási Népbiztosság megszüntetése, illetve Szociális Termelés Népbiztossággá történt átszervezése is. Itt nem egyszerű névcsere történt csak: a névváltoztatás kifejezte a szocializálás lényegében történt befejezését s azt, hogy a szocializált gazdasági élet irányitása került előtérbe. Egyébként a Szociális Termelés Népbiztossága vette át a megszűnt Kereskedelemügyi Népbiztosság ügykörének nem közlekedés jellegű másik csoportját. Kiszélesedett a Munkaügyi Népbiztosság hatásköre is, a népjóléti feladatoknak a Belügyi Népbiztosságtól történt átvételével, amint ezt nevének a kiegészülése is kifejezte. Lényeges változást hozott végül a Forradalmi Kormányzótanács átalakulása a kommunista népbiztosok részvételének aránya tekintetében is: mig korábban két népbiztos és 9 helyettes népbiztos volt kommunista, az átalakulás után a kormányzótanács 33 tagjából 14 vol+ eredetileg kommunista párttag. Ez lényegében a "baloldal" erősödését jelentette a Forradalmi Kormányzótanácson belül - különösen, ha figyelembevesszük, hogy a Kormányzótanács régi szociáldemokrata +agjai közül is 5-6 népbiztos határozottan balra tolódott s a volt kommunista tagokhoz került közelebb. Az ideiglenes Alkotmány közzétételét s a Forradalmi Kormányzótanács átszervezését követő időszak leglényegesebb eseménye - már ami a Forradalmi Kormányzótanácsot közelebbről érintette - a Népgazdasági Tanács létesitése és a tanácsvá-