Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szabó Ferenc: A mezőberényi munkástanács működése / 205–214. o.

- 212 Sokoldalú, határozott önálló cselekvés jellemezte a Munkástanács tevékenységét a nagyon nehéz és bonyolult közellátási kérdések megoldása érdekében. Az ellátatlanok szükségleteire a ket középbirtokról sertéseket vettek^igénybe, a henteseket szigorúan eltiltották a húsárak emelésétől. A spekulációval szemben sikeresen léptek fel. A meglévő készletekkel való okos és szigorú gazdálkodás számos példája mellett eredményesen törekedtek a készletek gyarapítására is. Igen célravezető - ha néha a szükségleteket talán a szokottnál jobban is kielégítő - módja volt ennek, a közszükségleti cikkek helyi árának megállapításán tul, az a március 27-én, 28-án és április 2-án hozott munkás tanácsi határozat, amely szerint csak akkor engedték a kereskedőknek a helyben felvásárolt vágómarhák elszállítását, ha minden ötödiket maximált áron helyi fogyasztásra engedték át. A kiszállítandó tojásnak 10 %-át tartották vissza.^ Mindez ugyanakkor nem szolgálta az áremelkedések /a felvásárlási árak növekedése/ megakadályozását. A szociális gondoskodás szép példáját nyújtotta a Munkástanács a lakásügyek területén is. Slső ülésén elrendelte, hogy a bsrbeadott lakásokat a tulajdonosok nem mondhatják fel. Ahogy másutt is, hirdetményben szólították fel a lakosságot, hogy akik nélkülözhető lakrészekkel rendelkeznek, önként engedjék át bérbe a lakás nélküli családoknak. A hadirokkantak, hadiözvegyek élelemmel, ruházattal való megsegítésének is több esete szerepel a jegyzőkönyvekben. Gondoskodtak egy hosszabb bortönbüntetésrepitéit házaspár három gyermekének megfelelő elhelyezéséről is.^ Lehetőségek hiányában nem sokat tudott segíteni a Munkástanács a munkanélküliségen. Már március 29-én szükségesnek tartottak a közmunkák megindítását, április 19-én pedig felsőbb utasításra mintegy 50 földmunkás tavasztól őszig való foglalkoztatását határozták el a kiosztandó házhelyek csatornázásánál. Ez a kérdés megoldásában csak nagyon keveset jelenthetett. A Munkástanács pontosan végrehajtotta a szocializálásra vonatkozó rendeleteket. A vöröskatonák toborzásának segítése,^ a művelődésügyek kézbevétele, a Vörösőrség felállítása és még számos más feladat megoldásában ugyanolyan odaadással és lelkiismeretességgel járt el, mint a Viharsarok többi falujának, városának néphatalmi szervei. A közságbeli proletárdiktatúrát 1919. április 26-án a román királyi csapatok bevonulása megdöntötte. A Tanácsköztársaság rövid időszaka azonban olyan élményt, eszmei erőt jelentett a mezőberényi proletárok legjobbjainak is, amely az ellenforradalom nehéz időszakában biztos iránytűnek bizonyult. A mindössze 35 napig tartó helyi munkásha-