Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szabó Ferenc: A mezőberényi munkástanács működése / 205–214. o.

- 205 Szabó Ferenc: A MEZOBERENYI MUNKÁSTANÁCS MŰKÖDÉSE 1. A közság gazdasági-társadalmi arculata a proletárdiktatúra előtt .Mezőberényt 3ékés megye egyik jelentós lélekszámú, ismert településeként tartja számon a köztudat. 1910-ben több mint 13.000 lakosa volt. -Társadalmi képe a világháború előtti népszámlálás alapján az alábbiak szerint rajzolható meg: Az össznépesség kereken 70/o-a élt a mezőgazdaságból, 14,5 %-s az iparból, 5 %-B a kereskedelem, hitel, közlekedés ágaiból. A község iparosodottsága, polgárosultsága magasabb szinten állt, mint általában a nagyobb alföldi falvaké

, elérte a mezővárosok szokásos arany szamait. A környező mezővárosokhoz hasonló vonásokat mutat a mezőberényi parasztság rétegződése is. A községben jelentős nagybirtok nem volt, a vagyonosabb parasztság aránya i^en jelentős. Az agrárnépesség 56 %-a a földdel rendelkezőkből, 44 %-a a földtelenekből került ki. Az agrárproletárság az összlakossághoz viszonyítva 29,3 %-ot tett ki, amely a Dél-Alföldön a legkedvezőbb arányok egyike. /Más környékbeli városokban, községekben 40-70 % között mozgott, a viharsarki átlag 50 % körül volt./ A pc.rasztbirtok súlyára mutat, hogy a 10-100 kat.hold közötti birtokos parasztok száma 562 volt. A helybeli mezőgazdasági munkásság /874 kereső, 1601 eltartottal/ a tavasztól őszig sorrakerülő munkákban a helybeli parasztgazdaságokban - még ha azok gyakran a családi'munkaerőre támaszkodtak is - általában a szerény megélhetéshez elegendőt tudott keresni. A környező községek határában fekvő nagy uradalmak is tudtak munkaalkalmat nyújtani, ugyanakkor létük a község parasztságán belüli ellentéteket részben tompította. A két forradalom időszakának eseményei is azt mutatják, hogy ebben a gazdasági-társadalmi struktúrában az osztályellentétek kevésbé voltak élesek, mint ott, ahol a latifundiumok, vagy a gazdag parasztság közvetlen szorítása alatt nagy létszámú agrárproletariátus élt. Mezőberényt a jómódú parasztok hazájakánt emlegették. A tehetős gazdák szükségleteinek kielégítéséből eléggé jól megélt a helybeli kisiparosság. A közel 250 iparossegéd és ipari munkás