Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Lengyel Alfréd: Győr város és vármegye direktóriumának (intézőbizottságának) iratai / 133–141. o.
- 133 Lengyel Alfréd: GYŐR VÁROS ÉS VÁRMEGYE DIREKTÓRIUMÁNAK (INTÉZŐBIZOTTSÁGÁNAK) IRATAI A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hirére Győr megye területén a Győri Munkástanács újonnan megválasztott plénuma vette át a hatalmat, amely már március 23-án megalakította háromtagú direktóriumát. Minthogy a Belügyi Népbiztosság előző napon-érkezett távirata értelmében, a tisztsége alól felmentett kormánybiztos is tagja lehetett ennek az ideiglenes irányító, elnökségi szervnek, beválasztását a Munkástanács jóváhagyta./!/ -A Direktórium megalakulásával egyidejűleg népbiztosokat, helyesebben politikai megbízottakat nevezett ki a különböző hivatalok, intézmények és szervek élére. A 14 főből álló megbízotti kar a következő munkaterületeken vette át az ügyek irányitását: földmüvelés, ^közélelmezés, ápitési ügyek, oktatási ás kulturális kérdések,^ rendőrség, posta-táviró és távbeszélő forgalom állampénztár, vasút, népjóléti ügyek, egészségügy, hadfelszerelés, ügyészség, hajózás, egyházi vagyonielügyelet ás propaganda szolgálat.. A Direktórium intézkedéseit és határozatai+ a Munkástanács nevében hajtotta végre. Hatásköre már a kezdeti szakaszban is az egész megye területére terjedt ki, tagjai egyúttal megbízotti feladatokat is elláthattak. Az április közepén lebonyolított tanácsválasztások után, a Munkástanács a saját kebeléből Intézőbizottságot választott, amelynek elnöksége, direktóriuma - az eredeti taglétszámmal - most már véglegesített megbízatással folytatta működését. Bár a tanácsválasztások idején nem változott meg, a későbbiek folyamán több izben változások történtek a direktórium személyi összetételében, minthogy egyesek közülük más megbízatásokat kaptak vagy frontszolgálatra jelentkeztek./2/ Az ügyek sokrétűsége miatt a Győri Munkástanács május hó folyamán külön Megyei Intézőbizottságot is választott, de ez a lépés csak annyiban érintette a Direktórium hatáskörét, hogy a szoros értelemben vett megyei ügyeket előzetesen a vármegyére illetékes intézőbizottság elé kellett terjeszteni. Lényegesebb hatásköri módositásra csak július 12-én került sor, amikor felsőbb utasitásra, Győrött is az egyesitett /városi és megyei/ Intézőbizottság elnöke vette át a megszüntetett Direktórium funkcionális feladatait. Ez a gyakorlat maradt érvényben egészen a proletárdiktatúra augusztus hó 1-én bekövetkezett megdöntéséig./}/