Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szinkovich Márta: Baranya vármegye Sásdon működött alispáni hivatalának általános iratai, 1919–1921 / 125–132. o.

- 125 4 A Pécsről Komlóra menekült 300-400 bányászról és családjáról kellett gondoskodni. 5 A Kaposszekcsői Szocialista Párt panaszt emelt Mackhali István nyergespusztai gazda ellen, mert az aratást régi módon, 10-ért adta ki. Bemutatták neki a Kaposvári Kisgazda és Földmunkás Szövetság kerületi párttitkársága által kiadott aratási szerződésmintát. - 3aml 896/1919. dir.szám 6 3amL 981/1919.dir.szám. Szinkovich Márta: BARANYA VÁRMEGYE SÁSDON MŰKÖDÖTT ALISPÁNI HIVATALÁNAK ÁLTALÁNOS IRATAI 1919-1921 Az alispáni hivatal, mint fondképző történetét átlagos körülmények között felesleges lenne ismertetni. Baranya megyében azonban a Monarchia szétesése után bekövetkezett szerb megszállás olyan sajátos közigazgatási helyzetet teremtett, amely az alispáni hivatalt is kizökkentette jogszabályokban körülhatárolt működési köréből és speciális formát hozott létre arra a két és fél esztendőre, amig a megye egyesülése be nem következett. Ezt a sajátos hivatali képződményt az alispáni fond ma űgy tükrözi, hogy - az általános -iratok vonatkozásában 1/ 1919.február 1-től 1921. szeptember 18-ig két párhuzamos sorozat tartalmazza az általános iratokat; 2/ a két sorozat közül az egyik az "alisp. ált." feliratot viseli, a másik a "Sásdon működött alisp. hiv. ált. iratai" megjelölést.^ /Meg kell jegyeznünk, hogy a két megyerász egyesülése idején, 1921 szeptemberében, amikor a sálsdi megyei igazgatás felszámolására sor került, ezt a hivatalt "alispáni kirendeltség" elnevezéssel illették./ Ugy véljük tehát, hogy jelen esetben szükséges néhány szóval megmagyarázni a^oka^ a körülményeket, amelyek között ez a párhuzamos irategyüttes létrejött.