Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Kopasz Gábor: Tanácsköztársasági fondok a Baranya Megyei Levéltárban / 115–125. o.
- 113 A Baranya megyei Direktórium járásonként és községenként összeirta a munkanélkülieket és a munkalehetőségeket. Külön számbavetták azokat a személyeket, akik hajlandók voltak más községekben munkát vállalni./}/ A hegyháti járás területén nem voltak olyan munkások, akik sajá" 1 " közságükben ne jutottak volna munkaalkalomhoz. A hidasi járásban Hidason, Ofalun ás Zsibriken sem találtak olyanokat, akik hajlandók lettek volna más helyságben munkát vállalni, ellenben Püspöknádasdon /ma Mecseknádasd/ 44, Óbányán 20, Kisujbányán 19, Püspökszentlászlón 10 fő jelentkezett munkára. A Baranya megyei direktórium is belekapcsolódott abba az országos akcióba, amellyel a főváros a nem termelő munkát végző lakosságának vidéken való foglalkoztatásával kivántak könnyiteni Budapest közálelmezésén. Szociális gondoskodásból a Direktórium a megye területén számbavette a hadiárváka" 1 ", özvegyeket ás rokkantakat. A megszállt déli megyerészből menekültek özönlöttek át az ászaki részbe. Ezek főként a bányászok/4/ és a közalkalmazottak soraiból kerültek ki. A menekültek is megkapták iparcikkekből és élelmiszerekből a fejadagjukat. A Magyar Tanácsköztársaságnak szinte megható gondoskodása folytán, a megye megszállt területén visszamaradt, de a szerbek ál + al elbocsátott állami és közigazgatási alkalmazottak is illetményeiket a magyar államtól kapták kék pénzben. Ennek az öszszegnek a demarkációs vonalon át Pécsre való juttatása szintén sajátos megyei direktóriumi felada* volt. Pécsett tehát a megszálló hatalom tilalma ellenére az elbocsátott közalkalmazottaknak titokban fizette ki illetményeiket a Pécsi Magyar Pénzügy igazgatóság. Minden szigorú intézkedés ellenére, a pácsváradi járásba eső demarkációs vonalon át történő illegális érintkezés a két megyerész között állandó lett. Valóságos árucsere forgalom keletkezett a megszállt és meg nem szállt terüle+ek lakossága között. A demarkációs vonalon tul élő lakosság a járás szabad községeiben /hidasi járás/ értékesítette élőállatait, élelmiszereit és textilárui-1. Amikor ez az áruforgalom már nagyobb méreteket öltött, a Megyei Direktórium tudtával és beleegyezésével a Hidasi Járási Tanács maga szervezte meg az átvételt, s Ófalu, Apátvarasdtelep, Püspöknádasd, « Obánya és Kisujbánya községekben átvevő központokat állított fel. Az igy felvásárolt árucikkeket méltányos áron a 9.000 lakost számláló hidasi járás, a Megyei Direktórium és a székesfőváros rendelkezésére bocsátották. A megye területén államosították az ipari üzemeke + , pénzintézeteket. Szocializálták a 100 kat.holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanokat. Megalakították a megyei, járási és községi birtokrendező és termelést biztositó bizottságokat.
