Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Kopasz Gábor: Tanácsköztársasági fondok a Baranya Megyei Levéltárban / 115–125. o.
- 116 Á megszállt területhez tartozott Pécs is úgy, hogy a demarkációs vonal állandósulása u+án a Magyar Tanácsköztársasághoz tartozó szabad megyerésznek Sásd lett az ideiglenes székhelye. A megye két része közötti demarkációs vonal megszilárdulásához a megszállás kezdetétol számitva több mint félévi időre volt szükség. A szerbek először nagyobb területet szálltak meg, mint amekkorát a belgrádi egyezmény megállapított: a hegyháti járás 74 községébe is bevonultak, később pedig nemcsak ennek a járásnak összes megszállt községéből, hanem a pécsi, pécsváradi és szentlőrinci járás néhány községéből is kivonultak a szerbek. A demarkációs vonal kissé délebbre tolódott azzal, hogy a szerb megszállóknak ki kellett üriteni Ibafa, Csebény, Horváthertelend, Gyürüfü, Korpád, Kisujbánya, Komló, Magyarszék, Megyefa, Püspökszentlászló községeket és a Hosszuhetényhez tartozó Zobák pusztát. Komló községet a kincstári bánya birtoklása céljából szállták meg az 1919. január 18-tól március 20-ig terjedő időszakban./l/ Csak Dinnyeberki község esetében fordult elő, hogy kiüritése után később ismét megszállás alá került, A demarkációs vonal állandósulása után a tanácsköztársasági szabad megyerész 87 községet foglalt magában: a hegyháti járás 74 községét, valamint a szentlőrinci járásból 6-, a pécsi járásból 2- és a pécsváradi járásból 5 községet. A legészakibb megszállt községek voltak: Dinnyeberki, Bükkösd, Megyefa, Bakonya, Kővágószöllős, Kővágótöttös, Magyarürög, Pécsbudafa, Hosszuhetény, Pécsvárad, Zengővárkony, Pusztakisfalu, Apátvarasd. Közvetlenül ezek fölött húzódott a két megyerészt egymástól elválasztó demarkációs vonal. A meg nem szállt részen kát járási szervezet működött: a hegyháti járás Sásd székhellyel és a maradék pécsváradi járás Hidas ideiglenes székhellyel. A szentlőrinci járás 6 községet a sását-, a pécsváradi járás két községé^ a hidasi járási szervezet körébe vonták. Amikor Budapesten a Tanácsköztársaságot kikiáltották, Baranya megye szabad része is hozzálátott a közigazgatás szocialista át szervezéséhez. Létrehozták a Megyei Direktóriumot, amely 3aranya megyében 5 tagú volt, és a Megyei Munkástanács alakította meg 1919* március 28-án. A Megyei Direktórium jelentette megalakulását a belügyi népbiztosnak, de ugyanakkor tudomására hozta a megyei alispánnak is, hogy a végrehajtó hatalmat a vármegye meg nem szállt terüle+én a Munkástanács Direktóriuma vette át. A Megyei Direk+órium hatáskörébe tartozott lányegében az egész megye életének az irányitása. Amikor a Belügyi Népbiztosság létrehivta az első megyei direktóriumot, egyben meg-