Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - FIGYELŐ - Padányi Gulyás Gyuláné: A párizsi Havas Hírügynökség Levéltára / 794–803. o.

- 795 Ami magának a Havas irodának történetét s a világ szinpadán játszott szerepe jelentőségát illeti, szerző a továbbiakban egy Párizsban, 1958-ban megjelent összefoglaló forrásmunkára /Pierre Prédérix: A hirvadászat százada; a Havas Irodától a Francia Tájékoztató Irodáig, 1835-1957./ támaszkodik. A rövid történeti áttekintés számunkra sem érdektelen, - különösen amikor megtudjuk /noha ez inkább csak érzelmi jelentőségű érdekesség/, hogy a normandiai CharlesLouis Havas családja "valószínűleg magyarországi eredetű". 1832-ben Párizsban a Hotel 3ullion-ban nyitja meg "tudósító irodáját", a hírügynökségek közt rangidősként számontartott céget, amely eleinte csak azzal foglalkozik, hogy külföldi újságok híranyagát francia fordításban eljuttassa rendszeres előfizetőihez. A vállalkozás sikerül, versenytársait egykettőre felszámolja, beolvasztja, majd - tudósitóhálózatát egész Európára kiterjesztvén - 1835-től már hivatalosan felveszi a "Havas Iroda" nevet. " A XIX. század közepén, a kezdetleges hirközlőeszközó'k korszakában Havas ötlete: a postagalamb felhasználása kitűnő szolgálatot tesz volt alkalmazottjának is, az Aix-la-Ohapelle—ben önállósult német emigránsnak, Reuternek, aki Wolff berlini ügynökségétől a vadonatúj találmánynak számító távírón kapott híreket galambpóstával juttatja el Brüsszelbe. A Párizs-Brüsszel közti távíróhálózat közbeiktatásával, innen érkeznek hozzá, megint csak "légi utón" a legfrissebbnek számító párizsi hírek. Amikor a francia-német, majd a tengeralatti kábelek révén a londoni távirókapcsolat is kiépül, Reuter Londonba helyezi át központi irodáját. A három nagy iroda: Havas, Wolff és Reuter, 1859-ben többrendbeli megállapodással rendezi egymás közötti kapcsolatát, hatáskörét, hírközlési határait és kiváltságait. A szövetség vitathatatlanul előnyös mindhármójukra nézve: a klasszikus kapitalizmus tanulmányozásához is iskolapéldaként versenytársaikat kiszorítják, s a hiranyag-gyüjtés költségeit csökkenteni tudják. A többi európai iroda /a bécsi Korrespondenz Bureau: A Corrbureau; a kopenhágai Agence Ritzau és a madridi Agence Fabra/ is sorrakerül, hamarosan valamennyiükkel megállapodást köt a "nagy szövetség", majd Európa határain túlra is kiterjesztvén szárnyait, a világ felosztására gondol, már ami a híranyagot illeti. 1875-ben a New-York-i Associated Press /amelyet 1848ban egy amerikai sajtócsoport alapított/ csatlakozik az egyesüléshez. A Havas és Reuter irodákkal hiranyag-cserekapcsolatot létesít, ugyanakkor lemond arról, hogy Délamerikát hírekkel lássa el: itt ugyanis, valamint a francia gyarmatokon Havas lesz az úr, mig az Egyesült Államok és Kanada, a Távolkelet ás a brit gyarmatbirodalom Reuter szférájába kerül. Északeurópa és Oroszország 1919-ig a Wolff irodából 1965-ben létrehozott Continental Telegraphen Gompagnie hatáskörébe kerül, mig Európa déli része és Törökország a bécsi Corrbureau területe marad.